Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/7)
1960-11-02
, A fluktuáció kérdése. Nagyon helyes, hogy a mi államunkban a fluktuáció kérdése nem áll fenn a tervezői területen, de nekünk összefogást | kellene csinálni, hegy a fluktuációt megtudnánk szüntetni. Érdekes ’ és nem szégyellem megmondani, hogy nem is annyira más tárcáktól kell félni, sajat tárcán belül csináljuk legjobban a fluktuációt. Az ^ tervező intézet között van a legnagyobb fluktuáció. Itt a fluktuáció kérdésében a bérezés kérdése felmerül. Azt már pár helyen elmondtam, hegy tudnák 5-1© embernek ráÍgérni a fizetésre, de ezt nem teszem raeg. Hogy én"" is elkezdjek játszani, elcsaljam az Aluterv főmérnökét, most is van konkrét példám,átadtam 2 mérnököt 5°° forinttal több fizetéssel az Alutervnek. Ezen a téren a személyzeti osztályoknak kellene valamit csinálni. Valamiféleképpen a viszonylag nagy fluktuációt meg kell akadályozni, hogy ki tudja alakítani az intézet a törzsgardat. Strikkert elvtárs: Elsősorban igen súlyosnak és megfontolandónak tartom a K,B.ezen határozatát, figyelmeztetését és az ebből ránk származó teendőket. Azonban tekintettel arra, hogy nyilván az anyagot itt azért halljuk, hegy ezt saját kollektíváikban tudjuk továbbvinni, munkánk során tisztázzuk néhány kérdést, mert nem laton tisztán a dohgokat. Az egyik kérdés a mezőgazdasággal kapcsolatosJtérdés. A^Mezcgazdasagi kérdéssel kapcsolatban a mostani meredek fejlődés a mezőgazdaság szocialista szektorában azértx volt időszerű, mert később ez a lépés még nehezebb körülmények között ment volna végbe, ezért származtak ezek a nehézségek. Az elmúlt néhány év alatt azokat a a beruházási igényeket nyilván elő lehetett volna irányozni, mint ahogy Csehszlovákiában igen erőteljesen foglalkoztak a gépesítéssel, ahelyett hegy exportálták volna a gépeket. Felvetődik a kérdés, vájjon Magyarországon ahelyett hogy sajat gépeinket használnánk, azokat exportálnunk kellett. Gabona és hús importot kellett méglegünkbe állítani és ezzel természetesen megfelelő konzekvenciák a nemzetközi fizetési mérlegbe. Nem tudom miből szármázták ezek, az én saját tevékenvkedési területemen rendkívül emelkedett az« export és talán szükséges" és helyes volna, ha erre vonatkozólag egy kissé részletesebb üelemenménk. A felvásárlást terv elmaradása részben politikai probléma is lehetett Sas et.-nak elemzése erre nem tért ki. Nyilván ez a kérdés szélesebb körben felmerül, erre nekünk válaszolnunk kell. Az árualap és fizetési egyensúllyal kapcsolatban megleptek engem Sas et.szavai, arra látszik mutatni, mint hogyha az árualapban nem lettek volna olyan nagy hibák, az NDK-rban valóban árualap hiány van, itt ahogy a mindennapi életet nézem, kivéve egyes mezőgazdasági cikkeket, nem tudom hogy ezek a számok ezeket tükrözik-e. Saját területünkön mutatkozó problémákra szeretnék rámutatni. Valóba* kétségtelen hogy többet lehetne kihozni saját területünk munkájából. Jelentősebb mértékben jobban meglehetne szigorítani a feketekávézásokat, osztályveszteségi idők kiküszöbölését mindennemű olyan szemlélettel szembeszállunk, amely a lazulással, könnyű élethez kívánnak f ilyen módén vezetni. Van határozottan ilyen tendencia. Mindenki saját területén látja, több motorkerékpár, lakásvásárlás jut egyes dolgozónak mint a múltban. '■ Sas et.beszélt a szervezési intézkedések elmaradása, felső vezetési szinten kapkodás olyan mértékben demoralizáló károkat okoz a műszaki vonalon, hogy a mi dolgozóink akik ezt közelről látják elkedvetlenednek és nehéz ezt a morált megváltoztatni. Határidőknél az ipar részére segítséget kell nyújtani. Felelőtlen intézkedések jelentős népgazdasági kárhoz, közvetlen pedig politikai kárhoz vezet. Kutatók jelentős mértékű hajszával határidőket teljesitenel, prémiumot kell kifizetni. A tervek közben a szekrény tetején porosodnak. | Kapkodás mutatkozik * n 1 Y I 1 __ /”Y_______________________ I r n- 2 -
