Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/7)
1957-07-12
r n 5 siszták "tömege nyugottan dolgozhatott a fasizmus érdekében, mert a kommunistákkal voltak egyes szervek elfoglalva. Egyeseknek elvtelenül udvaroltak, másokat háttérbe szorítottak, Zeneakadémi3tákkal beszélgettek Kodályról, aki kitűnő zenész, de nagyon rossz politikus. Ünnepeltük, de soha meg nem mondtuk, hogy csak mint zenész nagy és nem mint politikus vagy kulturpolitikus, utóbbiban nem követhető. Honnan tudták volna ezt? - kérdezték az akadémisták. Ugyanez vonatkozik egy sor más emberre. Németh Lásaló nagy iró, de politikája elfogadhatatlan. Az értelmiségnél // a döntő - mint mindenütt - a szilárd elvi politika. Elvtelen udvarolgatással egyetlen embert sem lehetett soha megnyerni. Ezek hagytak ott bennünket legelőször. Kultúrpolitikánkról: Révai et, felvetette a pártkonferenc án, hogy most nincs a pártnak kidolgozott kultúrpolitikája. De sajnos, 8 eve nincs. Ha lett volna, akkor nem Aczél és Méray kaptak volna dijakat. Kétségtelen, hogy kutlurpolitikánkat ki kell dolgozni, mert döntő kér_ dés számunkra, hogy az ellenforradalom ne harcolhasson a párt politikája ellen ezen a fronton. Értelmiség nélkül szocializmust épiteni nem lehet, ezt tudomásul kell venni. De marxista-leninista politikával kell megnyerni és nem hangzatos frázisokkal. Ideológiai kérdésekhez: Az osztályharc éleződése és a XX. kongresszus. Nem azt birálta meg a kongresszus a társadalmi hézetek közül, hogy az osztályharc éleződik-e vagy sem, hanem azt, hogy nem igaz az,hogy a szocializmus épitésének időszakában minden körülméryek között éleződik az osztályharc. Háború alatt éleződik, de háború után nem volt helyes ezt fenntartani és nem elsősorban a régi kommunisták felé fordítani. Nálunk 1949-től nem éleződött, de 1954-től éleződött. Nem lehet ezeket a kérdéseket dogmatikusan eldönteni. A XX. kongresszus nem mondta, hogy belenövés van a szocializmusba. Elemezte, h gy miben változott meg a helyzet, mióta a szocializmus világrendszerré lett. Néhány hozzászóláshoz: Szigeti et. azt mondja, hogy az értelmiség kérdéssé a legsúlyosabb. Nem lehet ekeket összehasonlitani. 'Természetesen az értelmiségnél mélyebb gyökere van a revizionizmusnak. A munkástanács kérdésében a párt álláa pontja a következő: Akkor jött létre, araikor az ellenség volt hatalmon és ezérezteti hatását. Hogy megmarad-e vagy sem, azt a KV által kiküldött bizottság fogja eldöntani. A,munkásdemokráciát meg fogjuk teremteni valamilyen formában. Feltétlenül növelni kell a munkások belszólási jogát az üzem életébe. Hogy hogyan, az más kérdés. A jugoszláv elvtársak tömegmunkáját elemezni nem a mi feladatunk. Nem haszbos számunkra sem, hogy pártdolgokat ország-világ előtt tálalnak ki. Pártaktiván azért el lehet mondani, hogy náluk olyan problémák merülnek fel, hogy a partizánok egy része nagyon sokszor ingadozik egyegy kérdésben, ahol saját osztályérdekeiket nem tudják átlépni. Ezért nem vennénk példaképnek. Az ellenség szervezetten dolgozik és fog még dolgozni hosszú ideig. De állandó harcunk közben állandóan gyengitjük. Ennek előfeltétele, hogy az ellenforradalmárokat leválasszuk a becsületes tömegektől. Befejezésül: Az ellenforradalom, a párton belüli széthúzás után ült össze a pártkonferencia hangsúlyozottan szerény körülmények között, amire jellemző, hogy Kádár et. azt mondta, hogyha nincs ez a vezetés, *^* "oRS?Á(5QS levéltár 3 -I
