Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/6)
1957-10-09
“ "" I 1 -4- - ■■ y <71 Véleményem szerint ennek egyik döntő fka az, hogy különösen november és december hónapban erőteljesen hangoztattuk a régi rossz módszerek elvetését, valamint azt a követelményt, hogy uj módszereket kell kereni: ugyanakkor a pártéletben - revizionista hatás alatt - elharapódzott egy olyan szélsőséges nézet, amely szerint "minden régi" módszer aossz lett volna, ami természetesen tarthatatlan álláspont. Amikor pedig ez ellen a hamis értékelés ellen felsőbb pártszervek kiküldöttei és a sajtó is kozdett fellépni, ismét jelentkezett egy ellenkező irányú szélsőség, amely nemcsak a régi bevált módszereket védelmezte, /eddig feltétlen helyes is lett volna/ hanem a különböző uj ötletekkol jövő javaslatokat általában "revizionista" jelzővel utasította vissza'. Ennek a hatása mármost az lett, hogy - teljesen helytelenül _ félve a revizionizraus vádjától - már nem is nagyen gondolkodtunk az uj módszereken és még a követelmény hangoztatása is abbamaradt lassan, annak ellenére, hogy a Népszabadság jónóhányszor helyes formában ismét felvetette ezt a kérdést. A helyes álláspont az, hogy az adottságainknak megfelelő, alkalmas, uj munkamódszerek kidolgozásával rendszeresen kell foglalkozni. Ez nem mond ellent annak, hogy az MSZMP, egyenes folytatása az MDP-nek. Jelenleg pegig az uj módszerek felkutatása alapvető kérdés számunkra tömegkapcsolataink szempontjából, 6"; A pártéletben mutatkozó passzivitás és visszahúzódás egy további oka a mértéktelenül elharapódzott, igen sok energiát lekötő "fúrás", intrika. Egyes pártszervezetek tevékenysége úgyszólván nem is merül ki másban, mint véget nem érő személyi problémák boncolásában. Az intrikálás rossz légkört szül, nemcsak azoknak fogja vissza a hangját, akiket személyükben érint a gyanusitás vagy rágalom, de megfélemlítő hatással van azokra a párttagokra is, akik adott esetéppen érdekelve. Nem egyszer a bátor és konstruktív javaslatokkal foglalkozó elvtársaknak is kedvét szegik az olyanféle megjegyzések, hogy pld! "hol volt ő novemberben"! Miután pedig - Kádár elvtárs szavaira emlékeztetve - november óta alig van olyan ember, aki minden kérdésben helyes álláspontot foglalt el, az intrikus légkör majd mindenkiben ébren tartja azt-az érzést, hogy "velem szemben is lehet ilyen megjegyzésnek helye"! Igen jelentősen tudnánk előrehaladni a közömbösség felszámolára terén, ha néhány erélyes intézkedés lecsendesitené az intrikuaokat. Marosan elvtárs több aktiva értekezleten megígérte, hogy a KEB elé utalnak majd néhány ilyen ügyet és ha az állítások valótlannak bizonyulnának, a KEB! nyilvánosan fogja szigorúan megbüntetni a rágalmazót. Ehhez hasonló eset egyszer korült nyilvánosságra a Népszabadság szeptember 11-i számában /György István: Intrikusok büntetése/, a cikk azonban érthető módon rossz hatást váltott ki, inkább mentegette és védte, sem mint elítélte az intrikálót! Egyre ^gyakrabban hányják szemünkre azt, hogy a pártvezetés nem él a szigorú felelősségrevonás lehetőségével annak ellenére, hogy ezt megígérte és az ígéretet a párttagság nagy örömmel fogadta. országos i j vó.tár l a .. . i
