Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/6)
1957-10-09
r n te— méretű gazdasági, politikai és kulturális feladatok állanak, de egyidejűleg a viszonylag alacsony létszámú pártnak hatalmas munkát kell kifejtenie a törnegkapcsőlatok szélesítése terén. Ezeknek a feladatoknak a legkevésbé sem kedvez a közömbösség légköre, amelyben elsősorban a politikai felvilágosító munka, a széles rétegekre kiterjedő politikai tömegmunka, a pártnak sok követőt szerző u.n. aprómunka marad el. Azért is fel kell figyelnünk a közömbösség egyes jeleire, mert az MDP ’ idején az aktívák körében ismert vélemény volt, hogy a tagság egyharmada végez csupán munkát, ma pedig amikor az MDP‘. tagságnak kb«' egyharmada maradt párton belül, ugyanez a helyzet nem ismétlődhet meg. Ahhoz, hogy a párttagság egy részében kialakult ilyen hun ;ulatot - amely egyébként gyorsan fertőz - le tudjuk küzdeni, először tanulmányoznunk kell a közömbösség okait és ezek ismeretében kell megtalálnunk az aktivizálás módjait; I. * Az alábbiakban megkíséreljük felsorolni a pártáletben tapasztalható közömbösség okait: ezek az okok általában nem különállóan jelennek meg, összefonódnak, erejük és hatékonyságuk helyenként és időn*? ként változik, ezért alábbi ismertetésük sorrendje nem jelent fontossági vagy más értékelési rangsort; I 1. Sommás és egyszerű elintézés volna az a bizonyos fokú reális megállapitás, hogy november után pártszervezés során a pártáletben tapasztalt eleven és lüktető tempót a "végtelonaégir;" nem lehet fenntartani és "természetes", ha a konszolidálássál párhuzamosán a kezdeti lázas aktivitás "normalizálódik" - azaz magyarán csökken. Ez a többször is hallható vélemény annyi relitással bir, hogy mcSrcius óta - azaz a rekaciónak a MUK-nál elszenvedett kudarca óta - a konszolidálódás is egyre erőteljesebben érezhető, ami a rendelkezésre álló erők és energiák tervszerűbb, csoportositására is vezetett. Március előtt, de különösen november, december hónapban általános jelenség volt, hogy fontos gazdasági és állami funkciókban dolgozó elvtarsak idejük döntő részét .pártmunkában töltötték, azóta viszont visszatértek szakmai munkájukhoz | és mint esti munkatársak a normális feltételeknek megfelelően, de a ^ korábbiakhoz képest szerényebben szerepelnek a pártéletben; . Ennek ellenére ez a megállapitás koránt sem ad kielégítő magyarázatot a tapasztalt laoulásra, mert éppen a konszolidálódás állit uj, sokrétű és a korábbiaknál nem kevésbé jelentős feladatokat a párt elé. Ezek a feladatok önmagukban is mozgósító erővel bírnak, kellő megszervezésük és a velük kapcsolatban folytatott politikai munka pociig úgyszólván kizárná a pártélet olcsendesedésének még a lehetőségét is. Ha tudomásul is vesszük, hogy a kezdeti lázas tempót hosszú időn át tenntartani nem lehet; a közömbösség kétségtelen jeleinek más, mélyebb I okait kell megkeresni. 2. Közelebb visz bennünket a kérdés megoldásához annak vizsgál. \ lata, hogyan alakult a párt összetétele. Köztudomású, hogy az átigazolások szama március után julentőséri felugrott. Ez a számbeli növekedés 1 azonban - ha nem is rontotta - de nem is javította a párt szociális és politikai összetételét; Ebben a március utáni időszakban sok olyan elvtárs került vissza a pártba, akik az ellenforradalom okozta megrendülésüket nehezen heverték ki, kételyeiket nehezen győzték le, de ez a folyamat politikai megerősödésükkel járt és azóta számottevő politikai munkát végezlek. Í ORSZÁGOS LEVÉLTÁR te______L
