Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1986-01-09
r n- 14 -nem működnek olyan gazdasági automatizmusok, amelyek a piacon az árutermelőket és fogyasztókat, mint szerződő feleket közvetlen érdekazonosság alapján összekapcsolhatnák. A népgazdaság szerződéseinek jogi szabályozása 1968-at követően azzal a feltevéssel számolt, hogy a mechanizmus-reform megteremti a szabályozott piacgazdálkodás feltételeit, gyorsan mérlegeli a piaci egyensúlyi viszonyok kialakulásának lehetőségét. Valójában viszont a népgazdaság jelentős szektoraiban valódi piacgazdálkodást nem sikerült megvalósítani.Emiatt a szerződési rendszer "terv-piac" kategóriára épített jogi modellje sem válhatott ct-7 igazán hatékonnyá. A ma is hatályos polgári jogi rendezés ugyanis egyenlő gazdasági pozíciójú feleket tételez fel, akik a jogviszonyban egyenjogú és mellérendelt helyzetben jelennek meg. Az erőforráskorlát okozta hiánygazdálkodás mellett verseny nélküli /főként az importversenyt nélkülöző/ és egyensulytalan piacon gazdaságilag egyenlőtlen pozíciójú partnerek találkoznak, amikoris a jog adta egyenlőség csak még jobban kiélezi az egyik fél gazdasági erőfölényét és fokozza a gyengébb partner kiszolgáltatottságát. Ez a jogi diszfunkció jól mérhető a gazdasági perek Ítélkezési tapasztalatain. Gyakran észleljük, hogy a gazdálkodó szervezetek elzárkóznak a szerződéskötéstől, vagy a szerződési feltételeket úgy állapítják meg, hogy a teljesítések nem igazodnak a gazdasági szükségletekhez, ugyanakkor a társadalmilag indokolatlan ráfordításokat az árben nem ismertetik. Az elmúlt ; években ismételten korszerűsítettük a jogi szabályozást, mindez azonban még nem eredményezett érzékelhető változást. b/ A gazdaságirányítási struktúra és a tulajdonviszonyok köre is jelentős ideológiai vetületű problémákat vet fel.Több évtizedes következetes gazdaságpolitikánk a népgazdaságban reálissá tette a : tulajdoni többszektoruságot, teret nyújtott a kistermelésnek és az egyéni vállalkozói kezdeményezéseknek. Ideológiai szempontból azonban még tisztázatlan, hogy társadalmunkban milyen méretű magánvállalkozál soknak van létjogosultsága. /A foglalkoztatottak száma a vállakózás méretének nyilvánvalóan csak az egyik meghatározd tényezője./ Ez a gyakorlatban bizonytalanságot eredményez. Elvétve, de előfordul, hogy egyes - a törvényes keretek között maradó - magánvállalkozások , L - ____________. I
