Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1986-07-10
A versenytárgyalás ókro 1 szóló törvény megjdenésy óta. fokozatosan nőtt, de 1%5-ben is mindössze 16 , -ot őrt el az ebben a formában vállalkozásba adott beruházások aránya. Ez az arány nem befolyásolta érd erőben a; vállalatok helyzetét, a legtöbb ágazatba:, pedig nem tudta me -törni a nagyvállalatok monopóliumát. Általános tapasztalat, hogy a megbízók az állami szektorbán egyértelműen, de a tanácsi és a vállalati szektorban is yakran szívesebben adnak megbízást régi "bevált" partnereiknek. Érdemes erre a tényre felfigyelni azért is, mert a "klasszikus" versenytárgyalásos rendszerben az állami beruházások területén, a "közpénzek" terhére történő beruházásoknál kötelez" a versenytárgyalás, mivel azoknál az érdekeltség nem biztosítja automatikusan leghatékonyabb megoldás kiválasztását. A vizsgált vállalatok közül a nr:LY KFT lift V és az i FA RT ÉRV megbízásai között képviselnek nagyobb arányt a belföldi versenytárgyalásokon elyert munkák. A versenytárgyalásos rendszer terjedésével párhuzamosan növekszik a tervező-beruházó-kivitelező együttes piaci fellépésének aránya, aminek oka abban keresendő, hogy a versenytárgyalást általában a teljes beruházási folyamatra, és rom annak egy-egy részére Írják ki. Sok a versenytárgyalásokkal kapcsolatos negatív tapasztalat. Ezek egyrésze a jogi szabályozás hiányosságából adódik. Gyakori a versenykiírási és bonyolítási hiba, a célzott pályázatkiírás. Általános probléma az is, hogy a verseny eddig elsősorban a "mennyiségi" /határidő, tervezési dij/ és nem a mirrsévi, tartalmi, elvárások területén bontakozott ki. A pályázati rendszer szélesítésével gyengülnének a monopol helyzetből fakadó el"nyök, növekedne a minőségi jegyek szerepe a döntési folyamatban, csökkenne a ti. s z eess eg t el en versenyzés lehet"sége. A csökkenő létszám és a stagnáló vagy növekvő árbevétel mellett nem^ csökkent a vállalatok nyereségremelő kpessége. A nyereség árbevételhez viszonyított aránya 1985-re 80-30 / közé állt be, ezen belül az 1980-ban kis nyereségű vállalatok nyereségaránya nőtt í ^]Z]TMV 2° :á~r51 28’8 • ~ra/ a nagy nyereségűekó csökkent /i PAz-TERV B ' ~r~1 27 7ra/* Méf5 mindig kiemelkedően nagy az EROTrEV ny eres égaránya / 1980-ban 4? >, 1985-ben 3? ;>./. Ez a tendencia a terme lekenység növekedése mellett; azt xs jelzi, hogy a vállalatom novekvo terheiket és költségeiket tartalmazó áraikat el tudjak fogadtatni megrendelőikkel. 9 ■' W ' ■ - ■ <*•-- W r ^ I n 11-----------------------------------: H l
