Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1985-05-23
r n- 8 -kát javasolnak /határozott intézkedéseket, "odavágást"/. A másik véglet, amikor a politikai tolerancia ideológiai "tapintattal" is párosul, túlértékelik a szocialista létviszonyokban bekövetkező pozitiv változások spontán szerepét a marxista világnézét térhőditáj sában. /"Ha a szocializmust jobban építjük, ideológiai ellenségeink is elfogynak."/ Ezzel összefüggésben figyelhetünk fel leginkább a politikai pluralizmus igényének burkolt megjelenésére is. Sokan jószándékuan, vagy annak tűnve egyrészt reformokat sürgetnek a kulturális, politikai szférában, másreszt az ellenséges ideológiai tartalmak intézményes megismerésének, illetve ellenőrizhetőségének igényét vetik fel. /Pl. "a gazdasági reformot nem követi megfelelő ütemben a politikai reform, ami akadályozhatja a reform teljes kibontakoztatását"; "a vallás ellen eredménytelen a harc, ha tételesen nem tanítjuk, bezzeg a teológia szakon tanítják a marxizmust"; vagy "nyilvános keretek között jobban lehetne harcolni az eltenzékkel"/. A szocialista nemzeti egység, a közmegegyezés a világnézeti harc viszonyában alapvetően dialektikus megközelítést tükröznek a vélemények. A kialakult nemzeti egyseget egyik legnagyobb szocialista vívmányként ismerik el, és ezzel párhuzamosan felismerik, hogy ez az egység egyben további fejlődésünknek feltétele is. Ugyanaldcor azt is hangsúlyozták, hogy a hosszan elhúzódó gazdasági nehézségek, a külső negatív hatások, a világnézeti helyzet vázolt feszültségei lassan kikezdhetik a nemzeti egység, a társadalmi közmegpgyezés kialakított tartalmát. Legfontosabbnak e tekintetben a meghirdetett elvek gyakorlati érvényesítését, az abban való következetességet, valamint az uj helyzetve való .fe Ai ----- i
