Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1984-11-22
r n- 13 -egyik legnagyobb kincsünk. Létezik még hűség is az IBUSZ- hoz. A törzsgárdaállomány gyarapodása ezt bizonyítja. Pár éve hozzátették szkeptikusan és nem hivatalos keretek között: "még". Most azt mondjuk: "vannak, de nem elegen"! A kádereknél magas a követelmény, de a kép tarka, s tág a szakképzettségi skála. Az iskolai végzettség,összehasonlítva a 10 évvel előttivel, jobb képet mutat, de most sem megnyugtató. Az elmúlt hosszabb időszak ferde elképzeléseit, amikor a vállalat deklarálta, hogy túl sok a felsőfokú végzettségű embere, nem kell annyi, ezért nem is támoti gatta. a tanulást, sőt akadályozta, elsősorban a jövő káderanyaga sinylette meg. A továbbképzés eseti, jobbára az önképzésre szorítkozó volt. Legnagyobb problémánk a nyelvismeretnél van. Az idegenforgalom nyelvigényessége egyértelmű, nagyobb, mint a külkereskedelemben. Tárgyilagosan el kell ismernünk, hogy jelen helyzetünk katasztrofális. Különösen közép- és alsó szinten. De leginkább az irodahálózatban; ahova pedig most decentralizálunk, önálló be- és kiutaztatási jogot adunk. Az egyéb, mellékletekben szereplő mutatószámok közül erre kivált a 7. sz. táblázat adatai világítanak rá. Csak egy év óta ösztönözzük már, minden fórumon a nyelvtanulást, s ti támogatjuk pénzzel, egyeb eszközökkel sőt a vállalat számára fontos nyelveknél - orosz, német, lengyel, szlovák - munkaidőkedvezménnyel is. Mi a jelenlegi helyzet? Alig tudunk embert találni, megfelelőt a külképviseletekre. Gyakori a kényszerhelyzet, amikor külső személlyel próbálkozunk, de jogos ilyenkor a dolgozók, a politikai szervek kritikája is, miért nem belülről termeli ki a vállalat őket. Fundamentális változást jelent az 1983-ban kiadott vezérigazgatói utasítás, amely munkakörökre lebontva előírta a » w .ip . ^-------te I-----------------------------------a— — f f