Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1984-09-27
r n- 4 -2. Jelentősen gyarapodott a kerület dolgozóinak és lakosainak politikai műveltsége. a politikai végzettséggel rendelkezők száma. Megnőtt a politika, a közélet iránti érdeklődés, az információéhség, a politikai műsorok iránti igény, javult a tájékozottság. A tájékoztatassal szembeni elvárások elsősorban a minőség, az események mögötti indítékok, az összefüggések alaposabb megismerése irányában változtak. A közművelődésben elért eredmények, az alapvetően meghatározó kedvező tendenciák elismerése mellett látnunk kell a gondokat, a további feladatokat is. Az 1974-et követő években lendületes fejlődés, számos új kozdemónye- ^ zés jellemezte a közművelődési munkát, mely a határozat és az 1976-os törvény hatására a figyelem középpontjában állt. Az utóbbi néhány évben a gazdasági nehézségek, az életszínvonal stagnálása - e mellett a túlmunka lehetősége - erősen rontotta a közművelődés föltételeit, esélyeit. Annál inkább, mivel a közgondolkodásban előtérbe került a haszonelvüség, az anyagiasság. Elsősorban a munkahelyi művelődésben érvényesültek negatív tendenciák. A nehezebb gazdálkodási körülmények, a sok helyen aggasztó munkaerőhiány kiélezte a vállalatok közvetlen ós hosszabb távú érdekei közötti ellentétet, melyben egyfelől igény a kvalifikáltabb munkaerő, másfelől viszont a vállalatok törekvése az, hogy a dolgozók ne szakadjanak ki a termelésből. A vállalatok, intézmények vezetői a kényszerítő körülmények hatasára az utóbbi években akarva-akaratlanul kevesebb figyelmet fordítottak a dolgozók művelődésének ösztönzésére. A dolgozók számára a tanulás, a nagyobb szakmai tudás, a művelődés, a továbbtanulás, a kvalifikáció anyagilag nem mindig ösztönző, sőt,rövid távon hátrányos helyzetet is eredményezhet. Ez napjaink egyik alapvető problémája. Mindaddig, amig ezen nem történik változtatás, a képzettség emelésére irányuló törekvések minduntalan akadályokba ütköznek. Az 5 napos munkahét bevezetésével a művelődésben várható fellendülés nem következett bei a heti két pihenőnapon a jövedelem-kiegészitő tevékenységek kerültek előtérbe, csökkent a müvelődésre-kikapcsolódásra szánt idő. A hétközi szabadidő csökkenése, a nagyobb leterheltség, s ezáltal az emberek fáradtságának növekedése, anyagi meg| 55_________________________________________________________I