Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1984-02-02
---------------------------------*1 »...» m -1 1 5 Vállalatunk - adottságainak jobban megfelelő - a munkaerő és jövedelemadózási rendszer alkalmazásának lehetőségét választotta. Ez a rendszer a bértömeg nagyságád illetve az átlagkereset szintjét közvetlenül az elért nyereségtől teszi függővé az adózási rendszeren keresztül, úgy, hogy nem a bázishoz mért növekedést adóztatja, hanem a bértömeg nagyságát, és az átlagkereset szintjét. A munkaerő és jövedelemszabályozás lényege, hogy a ^ bért, mint termelési tényező ráfordítást veszi alapul,^ ezért a teljes bérvolumen után kell adózni. Ez a béradó hivatott az élőmunka költségek megfelelő szintre való emelésére. Az élőmunka felhasználása után munkaerőadót, a dolgozóknak kifizetett átlagkereset után kereseti adót, az elért nyereség után városi- és községi hozzájárulást, és nyereségadót kell fizetni. A munkaerő-adó két részből áll, 15 %-os adó terheli a bérköltséget, 45 #-os adó terheli a bérjellegű egyeb költségeket (különélés! pótlék, szállásmegvaltasi dij, 29o Ft-os központi keretkiegészités, utazási költsegtérités, szerszám-használati dij összegét) és a bel földi utazási és kiküldetési költséget. Ez utóbbi költségelemek eddig adómentesek voltak. A kereseti adó progressziven növekvő, az átlagkereset szintjét 5o eFt-ig 2 9é-os, e fölött lo eFt-os savónkén progressziven emelkedő adó terheli. Az adófizetési kötelezettségek teljesítése utan^a vállalati érdekeltségi alapok szabadon képezhetők, L --«----I
