Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1979-01-11
r n 7.- a termelőnél, a feldolgozónál és a forgalmazónál - nem mindig azonos irányba hatnak. A szervezeti elkülönülés, a kialakult munkamegosztás, bizonyos mértékig okoz problémát , de előnyt is a termelés megalapozásában, illetve a realizálás folyamatában. Ezért nagyon körültekintően kell megválasztani a szervezetet, valamint az anyagi ösztönzők formáit. Az adott piacfeltételek előnyös kihasználása esetenként akadályokba ütközhet azáltal, hogy a külkereskedelmi vállalat nem tud a termelő partnerekkel közös kockázatot vállalni. A külkereskedelemben jelenleg meglévő elszámolási formák és az ezekhez rendelt anyagi érdekeltség különböző. Megítélésünk szerint a sima bizományosi kapcsolat a külkereskedelmi vállalat számára nem jelent kellő érdekeltséget. Az ennél fejlettebbnek nevezhető elszámolási formákban a parnerek közös érdekeltsége kifejezésre jut /pool ameta/. A termelői és a külkereskedői érdekeltség összhangját maximálisan a termelő vállalati külkereskedelmi jog biztosítja, erre jó példa a Magyar Hütőipar. A termelő- és a külkereskedelmi vállalat együttműködésének számtalan formája lehetséges. Ilyen társulási együttműködések létesítésének jogszabályi akadálya nincs. A külkereskedelmi vállalatok partnerei nem közvetlenül az áru termelő vállalatok, hanem trösztök, országos nagy vállalatok, illetve kereskedelmi társaságok. Ez azt jelenti, hogy a külpiaci hatásokat a nyersanyag termelők és a feldolgozók csak az emlitett szervezeti áttételeken, nem egyszer torzitó szabályozókon keresztül érzékelik. Ebből következően nehéz, vagy egyáltalán lehetetlen a termelőket a külső piacok közelségébe hozni a gazdasági kapcsolatokon keresztül. hí l- - 1ta ■ - • -- - - fare— , tetatafatt------- ta- Ifa------■->--.------———Mtatatafa
