Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1976-03-04
- 5 -házi bekötési, üzemeltetési és hiba elhárítási munkákban realizálódik. A kapcsolat színvonalának emelését célozzák az adminisztráció egyszerűsítésére, gyorsítására, az adatok számítógépes feldolgozására, a tervek és térképek mikrofilmezésére tervezett intézkedések. Fokozni kell a már létrehozott ügyeleti szolgálat ütőképességét, az üzemzavarok megszüntetését gyorsan lehetővé tevő korszerű géppark növelésével,valamint a gyors beavatkozást segítő URH hírközlő lánc kiépiLésével. Növelni kell a csatorna házibekötést végző építőipari kapacitást is. III. A IV, ÖTÉVES TERV TELJESÍTÉSE Vállalat gazdálkodási tevékenységét a tervidőszak elején lényegében olyan szabályozó rendszor keretei között végezte, mint a termelő vállalatok, mórt a közüzemi szolgáltató vállalatoknál is a nyereségérdekeltséget állította a vállalati gazdálkodás középpontjába. 1974. január 1-től érvényes uj szabályozó rendszer felodotta a nyereségcentrikus szemlélet érvényesülését, Vá 11 a lati gazdái ko d ár.. A vállalati tevékenység döntően szolgáltató jellegű, ezért igen nagy jelentősége van a létszám alakulásának. A szabályozó rendszer lehetőségeit felhasználva a vállalati bérszínvonal az 19?o évihoz képest 5o.7 ‘%-a 1 nőtt a tervidőszakban, mig az összes létszám 4,7 %-al ^ volt magosabb. Létszám problémák jelentkeznek különösen a hálózat fenntartási, építőipari, illemhelykezelési és egyéb kisegítő munkaterületen. A csatornázási munkákkal szembeni társadalmi olőitéloi-et támasztja alá az a tény, hogy dinamikus átlagbér fejiesztós mellett sem volt lehetséges a munkaerő biztosítása. A IV, Ötéves tervidőszakban mintegy 2«o milliárd Ft fejlesztési alap /?., sz. melléklet,/ állt rendelkezésre. Az alapból szinttartás 454 millió Ft, gépbeszerzés pedig 189 millió Ft volt. Nehézséget okozott az alapok egyenlőtlen képződése. A tervidőszak harmadik évének végén az összes fejlesztési alapnak csak 48,9 %-a állt a Vállalat rendelkezésére. Igya tervidőszak végére a beruházási keretek felhasználása nem volt lohetségeso L ---------— I JP " — '-"W . - — I^piw
