Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1974-06-20

4mmmm

i i

6

gyekeznek gyorsan intézkedni. Hiányosság viszont, hogy a kerületi tanácsok munkájában sok a mechanikus szemlélet, ami valószinüleg összefügg a központilag kialakított szabályok tulbonyolitottságával, a szabályok nehéz áttekinthetőségével. Amint olyan ügyben kell dönteni, ahol el kellene térni a rendelet betűjétől, ott a tanácsi ügyintézők már nem mernek állást foglalni, mégha egyetértenek is az üggyel, hanem azt tovább adják a felettes szervhez. A felelősségvállalástól való félelem lassítja az ügyintézést, növeli a bürokráciát.

A feltett kérdésekben az is tükröződik, hogy az információkra nem mindig figyelnek oda (pl. Bondor elvtárs konzultációja). Ezért élőszóval is igyekszünk felhívni a figyelmet az intézkedésekre és a határozatokra.

r

6. Szocialista integráció

Hazafiság, internacionalizmus

Az eddigi tapasztalat alapján is meg lehet állapítani, hogy a hallgatók a KGST országok együttműködését nem eléggé objektiven Ítélik meg. Gyakran úgy gondolják, hogy az együttműködés zökkenőmentessége, vagy ennek hiánya elsősorban az egyes országok vezetőinek elhatározásától függ. Azokat az objektív feltételeket és körülményeket, amelyek az együttműködés körülményeit befolyásolják, nem ismerik kielégítően.

1te

Az a körülmény, hogy a tankönyvben a tőkés integráció kérdései sok vonat-1

kozásban konkrétabban, a hallgatók számára érthetőbben vannak kidolgozva, mint a ^

KGST fejlődésének és főleg a szocialista integráció komplex programjának a kérdései, egy hibás optika kialakulásának veszélyét vetik fel a tőkés integráció javára.

f

(Igyekezni fogunk ezt az előadás és az osztályfoglalkozás keretében ellensúlyozni.)

f

A nacionalizmussal kapcsolatban hibás felfogások, vagy tájékozatlanságból adódó félreértések akadnak. Főleg a KGST téma tárgyalásánál a románok magatartását bírálják. Nem túl gyakran, de hangot kapnak olyan közhiedelmek, miszerint a Szovjetunióval folytatott cserénk egyenlőtlen. Kérdésként azt is felteszik, hogy miért a Szovjetuniónak adjuk el az uránércünket. Ilyen problémákat tanáraink könnyen meg

tudnak válaszolni, annál is inkább, mert ehhez a hallgatók segítségét is megkapják.

.

A hallgatók másik része a nyugati kapcsolatok tultengését bírálja. Elmondanak olyan tapasztalatokat, amelyben szerintük a Szovjetunióval való árukapcsolatunk nem mindig korrekt.

| ——