Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1973-03-29

J- 4}*~\ I A beruházási feszültségek feloldásával kapcsolatos állami intézkedések a ter­vezővállalatoknál alapvető szervezeti változtatást általában nem igényeltek. A terve­zővállalatok - amint arról már szó volt - képesek voltak viszonylag rugalmasan al­kalmazkodni a megváltozott népgazdasági és beruházási követelményekhez. Egyes vállalatoknál bizonyos mértékű átszervezésre is sor került. Az IPAR­TERV pl. szerkezettervező irodát és építéstechnológiai csoportot állított fel a kor­szerű könnyűszerkezetes építési mód műszaki megalapozására; a MÉLYÉPTERV az új profilokban alakított ki új szervezeti egységeket; bizonyos átszervezés volt az ERŐTERV-nél és a KIPTERV-nél is. * . Általában minden vállalat fokozta piackutató tevékenységét és ugyancsak álta­lános jelenség volt a tervezőegységek, irodák és osztályok önállóságának fokozása, a döntési hatáskörök decentralizálása. A pártszervezetek e törekvéseknek is élére álltak. A kerületi PB kezdeménye­zésére szakosított titkári értekezlet foglalkozott a fejlesztés kérdéseivel, amelyek során mód volt a legjobb tapasztalatok átvételére, elterjesztésére. A pártszervezetek taggyűléseken ismertették a legfőbb feladatokat, külön ve­zetőségi ülések foglalkoztak a tennivalókkal és ellenőrizték a szervezésfejlesztési terveket. Megállapítható, hogy ezen a területen még csak a kezdeti lépések történtek, tapasztalható még az útkeresés, és nem kevés a maradiságból, a változástól való félelemből eredő tartózkodás, meg nem értés. Ez fékezi a határozatok végrehajtá­sának dinamikusabb előrehaladását és egyúttal megjelöli a pártszervezetek további I felvilágosító és tudatosító tevékenységének irányát. Hí'©-4. A TERVEZŐVÁLLALATOK EXPORTTEVÉKENYSÉGE A szellemi munka exportálása évtizedes gyakorlata tervezővállalatainknak. Még néhány évvel ezelőtt a hazai megbízásoknak is alig tudtak eleget tenni, és eves tér melési értéküknek csak igen kis hányadát tette ki a külföldi megbízásra végzett ter­vezési munkák árbevétele. A hazai megbízások számának csökkenésével vállalata­ink nem kis erőfeszítést tettek külföldi megbízások elnyerésére. Az elv változatlan ^ maradt: elsősorban a hazai igényeket elégítik ki és csak kitöltetlen kaPa^á^kYer“ & hére vállalnak idegen feladatokat. A megbízók természetes koré a KGST államok, ezek között elsősorban az NDK-szinte valamennyi nagyvállalat tervez az NDK-nak valamint a Szovjetunió és Kuba. . , . A fejlődő országok megbízásai állnak a második helyen a tervezővállalatok listáján (Irán, Irak, India, Algéria, Nigéria). Uj megbízóként jelentkezett Banghla D6Sh E^mfréTérdemel a MÉLYÉPTERV kezdeményezése Vietnam újjáépítéséért. A vállalat 10 millió Ft tervezési dij értékű társadalmi munkát vállalt, kezdemé­nvezéséhez több tervezővállalat csatlakozott. , , A devizáért vállalt tervezési megbizások a tervezdvállalatok részére nagyobb iövedelmezóséget biztosítanak, javítják eredményességüket. Számos egyéb haszon­­r" <a tervezők bóvi.ik ismereteiket, tá^l látókörük stb.) anu arra esz­­tönri a vállalatokat hogy fejlesszék ez irányban tevékenységüket. Mint ismeretes vállalataink csak a külkereskedelmi vállalatok kozvetiteseve bonyolíthatnak külföldi tervezéseket. Kapcsolataik^ külk^ske^l .XlaWrtkal általában -fefe^ “en 1 ÜÍ a terftfótóUalatok ma^ik IdTák Te^Íelta “emutaS és a kapcsdatfetvételtó, a megállapodásig (azon tál 7 |

Next

/
Thumbnails
Contents