Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1972-07-13

}

I

p ................................................................................................................................................................................. »

i7' - n

Példaként említhető a NIM. IGÜSZI , ahol. tudományos csoportvezetői beosztásban lévő dolgozó számára, egyetemi végzettségé mellett 6 elvégzett szakmai, tanfolyama van, az intézeti vezetés előírta a hetedik szaktanfolyamot, plusz nyelvtanulást. Vagy; tudományos főmunkatársnak, aki egyetemet plusz 8 szaktanfolyamot végzett és egy nyelvből felsőfokú vizsgával rendelkezik előírtak ujabb két x§ szaktanfolyamot és egy második nyelv tanulását.

A párt és társadalmi, szervezetek a szakmai, vagy állami oktatásban

qrésztvevőket nem vonják be a politikai oktatásba.

^ _ A politikai, oktatásban résztvevők száma alapján helytelen volna megitélnl a szervező- információfeldolgozó intézetek dolgozóinak politikai műveltségét. Ugyanis a szakmai sajátosságából adódóan a dolgozók átlagéletkora 30-40 év között van, zömmel egyetemi végzettséggel rendelkeznek, s az egyetemi oktatás keretein belül az adott marxista műveltséget megszerezték. /Mas elbiralás alá tartozik természetesen politikai aktivitásuk./

m '

jB _ _ | ! 1 ■, ^

Igen jól bevált módszer a. politikai oktatásban a MI M. IGÜSZI es a

SZÖVORG által szervezett "speciális kérdések". Jól megválogatott, aktuális témák, jó előadók, melynek eredményeként a dolgozók élénk érdeklődéssel kísérik és szépszámmal vesznek részt avit ában is. gJV, A szakszervezet érdekvédelmi, szociális és kulturális feladatokat végez; a politikai nevelő munka alacsony színvonalú.

M

Jellemző az intézetekre, hogy magas a IGSZ-koru dolgozók aránya és X nagy létszámmal működnek a KISZ-szervezetek is. Az intézetek hely-1V - zetéből adódóan nagyobb fontosságot kellene tulajdonítani a MSZ-szer.. vez et munka, j án ak.

fis ' ,

A pártvezetőségek és az igazgatók kapcsolata jónak mondható. Észrevételek az oda-vissza információ tekintetében és esetenként, pl. a TM.

Szervezési Intézetnél, a pártszervezet véleményének elfogadásával kapcsolatban, hangzott el. A tudományos igazgatóhelyettes és a part> I vezetőség kapcsolata a NIM. f GÜSZl - nél és a KERT.N FORG-nál nem

kielégítő. A középvezetők és a pártvezetőség kapcsolata általában nem kielégítő. A vezetők részéről az előző időszak tervfel adatainak teljesítéséről, illetve a következő időszak feladatairól adott tájékoz|

li ■ l