Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1972-06-29

Ez a módszer részt vehet a döntéshozatalban. A kérdés az, hogy ezt a véleményt figyelembe veszik-e vagy sem. Másodlagos szerepet kap a beszámoltatási rendszer, ami nem más, mint visszakérdezés. Ahol ez a módszer van, ott a pártvezetőség igyekezzen a véleményt nagyon ala­­psan megoldni és előterjeszteni az igazgató elé. Le­gyen lehetősége testület előtt közölni. Ha az igazga­tó - ugy ahogy a párttitkár - a közvélemény nevében szól, akkor másként fogadja el. A fiatalok kételyekkel jönnek az intézetekbe. Lényegesen iskolás módon "lapátolják” a fiatalok fejé­­fo be az anyagot. Ma a helyzet nagyon rossz, mert az in­fiK tézeteknek 40 százaléka 30 éven aluli. Ha ez tovább folytatódik, akkor nem tudunk gyakorlottabb embert fel­venni. Ha megoldást akarunk találni, csak azt tehetjük, hogy leállítjuk a fiatalok felvételét. Az egyszemélyi felelős kérdését Pés elvtárs vetette fel. Ha van igazgatói tanács, akkor a felelős a döntésért az igazgató marad. Lán;vi elvtárs: 130 kutató intézet van Magyarországon. Az in­tézetek többségét a szakterület legkiválóbb tudósai kép­­ta viselik. Szakmai vonatkozásban a pártvezetőség igazi partnere lesz az igazgatónak, ha a párttitkár csak a maga szakmai tudására támaszkodik. Az ellenőrzés ope­ratívabb jellegű. Az ifjúság kérdésével valófoglalkozás nagyon fontos. Teljesen uj tipusu fejlődés kezdetén vagyunk. Megkez­dődött a magyar kutatógárda felfrissülése. Ez ma arra kényszeríti az igazgatókat, hogy olcsó munkaerőt keres­senek. Ez pedig van. Ez a folyamat tartós lesz. Ezekben az években dől el az elkövetkezendő 15-20 év tudományos­­politikai arculata az intézeteknek. Most az intézeti pártszervezetek vezetőségére fokozott feladat hárul. E vonatkozásban a határozati javaslat nagyon helyes. _ 4 -i — i

Next

/
Thumbnails
Contents