Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1971-06-24

,, inr-—f— "WW8 ■

. ^ -."W |- 4 -b) A tervezett fejlesztés eszközszükségletét és annak pénzügyi fedezetű az alábbi mutatja:54)

Millió Ft-ban __-------------------— ]bbSÍPénzügyi fedezet _

Beruházás —1 üa~phiány

teljes eszkoz- épitós gép tési alap (hiteligény)

szükséglete —_____ _ —— i50j() 43>6 193>0

Révai 167,5 66,3 101,2 16,6 168.0

Akadémiai 26,0 - 24-° 26,0

Zrinyi 366,6 89,0 243,2 38,0

Pénzjegy 88,8 8,0 80’8_______^___________I_____

x) A táblázatban közölt adatokat - az Akadémiai és Pénzjegynyomdák kivételével - a Magyar Beruházási Bankhoz benyújtott hitelkérelmekből vettük.

E táblázat nem tartalmazza a fejlesztés forgóeszközszükségletét - ez közel 100 millió Ft - amely- ^ nek pénzügyi forrása ugyancsak hiányzik.

A vállalati fejlesztési tervek jellege és a pénzügyi fedezet elemzése során számos - a GB határozattal ellentétes - probléma merül fel:- a vállalatok fejlesztési tervei nincsenek összhangban a GB határozatnak ”k°anS^"k" dóra és a budapesti koncentráltság csökkentésére vonatkozó irányelveivel. A Kossuth-, a

vai- és a Zrinyi nyomda magas építési hányaddal számol és a bővítéseket uj telephelyek létesítésével. Az Akadémiai nyomda 30 millió Ft állami támogatással Mar vásáron kíván raktárt, illetve könyvkötészetet létesíteni.

Megjegyezzük, hogy a budapesti bővítést indokolttá teszi az, hogy a szakmai bázis elsősorban itt áll rendelkezésre, s a nyomdaipari termékek felhasználási területe is elsősorban a főváros,- a gépi beruházások döntő hányadát tőkés viszonylati: importigények jelentik. Szocialista viszonylatból beszerezni kívánt gépek értéke 168 millió Ft (a gép-beruházások 27%-a);

Az e rovatban tervezett összegből 178 millió Ft-ot jelent a szlnttartó rekonstrukciós gépcsere;- a fejlesztés pénzügyi fedezete - a Pénzjegynyomda kivételével - nem biztosított. Bár az 1971. évtől érvényes hitelpolitikai irányelvek a nyomdaipar fejlesztését preferált hitelcélként jel alték meg, erre a célra elkülönített hitelkontingens jóváhagyásra nem került, s igy 197l-ben a nyomdák részére hitelfolyósítási lehetőség gyakorlatilag nincs. Problematikusnak látszik az 1972 évi Igények kielégítése is, mert a kormányzati szervek részéről első helyen preferált Athenaeum nyomda fejlesztési hitelszükséglete az 1972. évi egyéb hitelfolyósítási lehetőségeket erősen korlátozza. Az állami támogatás jóváhagyott összeget is donto részben az Athenaeum nyomda részére biztosították (1971-ben 50 millió Bt);- szükséges rámutatni azokra az egyéb ellentmondásokra is, amely a hitelkérelmek és az érvényben lévő hitelpolitikai irányelvek között fennállanak:- az ipari beruházásoknál előirt 15%-os eszközarányos nyereséget a fejlesztések nem minden esetben tudják biztosítani. Ennek oka a magas épitési hányad és a gépek importár emelkedése;- a beruházási hitelnyújtás előfeltételét képező 30%-os saját alap részarányt a vállalatok részesedési alapja nem biztosítja;