Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1971-04-01
r ' 1 van egy csomó női munkaerő, akik dolgoznának, de nem tudják megoldani a gyermek elhelyezését. Az egyenlő munkáért egyenlő "bér elvével szinte minden jelentés foglalkozik. Egyetértek, hogy a kórpótlékot nézni kell, de nem az alapbért kell összehasonlítani. Nem itt vannak a problémák - egy-két kirívó esettől eltekintve - hanem a különböző juttatások területén. A jelentés fele kimutatta,hogy a férfiak nagyobb összegű juttatásokat kapnak mint a női-dolgozók. Megemlíteném az MNB-t, ahol pl képzettséghez kötik az erkölcsi elismerést. Indokolt az a kérdés, hogy a pártszervezetek és gazdasági szervek együttesen nézik-e és ki mennyire nézi e határozat végrehajtását, mert eltérőek a tapasztalatok. Itt feltétlenül a komplexitásra kell törekedni, mert a pártszervezetek önmagukban nem tudnak eleget tenni. Ez a munka még csak most indul be _ a főhatóságok pártszervezeteinél és nagyon sok helyen még csak most tűzik VB-PB ülésre. Az Egészségügyi Min. irányelvei nem kielégitőek; a Müv.Minisztérium irányelveiből is hiányzik pe^ dig a művészeti területen dolgozók 45 %-a nő, de egy mondatnál több sincs erről a kérdésről, ^okat lehetne erről a lcér-^ désről beszélni. Szeretném felhívni a FB figyelmét, hogy a főhatóságok egészítsék ki intézkedési terveiket azokkal a témákkal, melyek am|£j| határozatában szerepelnek, de az övékében nem. Iíülön szeretném, hogy a távlati és éves tervekben kidolgozni hosszabb távon is azokat a feladatokat, amelyeket helyileg és országosan is meg tudnak a vállalatok oldani, valamint a kollektív szerződésekre is, hogy a kerületi PB instruktorai a határozaton keresztül a titkároknak külön aláhúznák, hogy^közösen a párt- és KISz szervezetek nagy figyelemmel kisérjék,mert ezekben a szerződésekben konkrétan meg lehetne határozni ezeket az intézkedéseket és sokat lehetne tenni. Czeglédlné elvtársnö; Az emberben elég jól kialakult a nők kérdésével való foglalkozás témája. Úgy gondolom megállapíthatjpk? hogy a nők bekapcsolódása elég meredek volt a felszabadulás óta. Leterhelésüket senki sem vitatja - még ha csak egy gyermeke van is valakinek. A felvetett kérdést úgy látom, hogy egyrészt a jelen pillanatban fennálló aránytalanságokat kellene rendezni mégpedig objektiven ahol visszásságok vannak és ne a neveket vitassuk. A másik általában a nők felemelése, hogy amit jelenleg vállalnak sokáig nem tartható, sem idegileg, sem egészségileg. Tehát tehermentesitésükről lehetne beszélni a legkülönbözőbb módokon, úgy a háztartásban, mint a munkahelyen belül is. Ha nőket akarunk beállítani vezető munkakörbe nehéz helyzet áll elő, kb úgy, mint amikor azt akarjuk, hogy az egyetemekre a munkásgyerekek kerüljenek be. Itt is az anyagi lehetőségeket kell megteremteni. Gond a nőknél, az anyákmal már a reggeli kiindulás a gyerekkel, s már egy feszültséggel jön a munkahelyre. Gondolom, hogy vállalatonként megtaláljak a módját a segítésnek egészen az apró részletekig.
