Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1971-04-01
Lehetne a 2-3 hétre függetleníteni is, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy külföldi tanulmány-utakra is függetlenítünk. A tematikának nagyon mainak kellene lenni. A pártbizottsági ülésre ki kellene dolgoznij hogy a marxizmus milyen területéről: műszaki- természettudományos, kutató intézetek, stb. és úgyszintén ki lehetne dolgozni a PB ülésre már a tematikáját is. Szlameniczky István et. A témát nagyon fontosnak tartom és helyes, hogy pártbizottsá^i ülésre kerül. Alapjában véve az anyag jó, bár a mondanivalójában van aránytalanság. Az egyik ilyen mindjárt a cimében van. Noha itt sokat vár az ember, hogy az eszmei-politikai munkában való részvétel milyen, mégis ez a leggyengébb része. Eléggé se/--N matikus, mond valamit ugyanakkor széles értelemben, hogy milyen a gazdasági vezetők politikai képzettsége s az eszmei-politikai munkában való részvétele, beleértve a magatartást,_az erkölcsi és általános emberi magatartást és ez hogyan hat ki. Rendkívül sok gond van e miatt s ez több mint, hogy milyen a végzettsége, aktivitása a munkahelyi, a közéletben. Eljárnak-e a vezetők pl. pártcsoport ülésekre, taggyűlésekre, lebecsülik-e vagy hangot adnak és segítik az eszmei csiszolást, vagy a propaganda munkában való részvétel, melyről szól a jelentés? de nem^részletesen. Ezt is érdemes lenne külön-külön megnézni - közösen, ha hozzáadjuk a mondanivalónkat. A cim ugyan nem tartalmazza, hogy értékeljük az állami- gazdasági vezetők képzettségét, mégis a jelentés ennek több hangot ad, ezért is mondtam el. A marxizmus-leninizmus iskolázottság helyzete - elvi kérdésnek tartom, hogy nagyon precízen határoljuk el, hogy iskolázottság: képzettség és végzettség, különböző dolgok és az állami- gazda/-—\ sági vezetők képzettsége jobb, mint a végzettsége. Sok oknál fogva. Ezért is van, hogy a jelentés azt állapítja meg, hogy a politikai ismereti felkészültség jobb, az iskolázottságnál, de végig keveredik, - ez tapasztalható - a képzettség és a végzettség. A végzettség dokumentálta dolog. A politikai munka szempontjából pedig fontosabb, hogy milyen a képzettség nem pedig a dokumentális végzettség. A párt káderpolitikai elveiben a hármas követelmény egyike a politikai felkészültséget hangsúlyozza ki, mert az állami vezetőktől elvárja, hogy a párt politikáját hangsúlyozza, a mellett kiállni, ezért fontosabb ez, és nem a dokumentális. A marxista-leninista képzettség vonatkozásában utal a jelentés arra, hogy az elvi kérdés is, hogy vajon a továbbképzésnél milyen szerepet szánunk az önképzésnek, és milyent a szervezett utón történő továbbképzésnek. Véleményem szerint, minél magasabbszintü az ideológiai felkészültsége valak'inak, annal inkább az önambiciónak, önképzésre van szüksége és nem a szervezett képzésnek. Nálunk nem eléggé differenciált az állami- gazdasági vezetők- 9 -
