Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1971-03-04
r i A IX. Kongresszus határozatai után került előtérbe a beszámoltatás foga lm ó nak meghatározása, egyrészt, hogy megkülönböztessék a tájékoztatástól, másrészt kiterjesszék a konkrét gazdasági tevékenység mellett a beszámoltatott politikai, vezetői, emberi magatartására, káderpolitikájára és az irányitása alá tartozó terület politikai légkörének vizsgálatára. Szükségessé vált továbbá az is, hogy a pártszervezetek a beszámoltatás előtt kellően úgy készüljenek fel, hogy a beszámoltatás alkalmával érdemben állást tudjanak foglalni , véleményt tudjanak mondani, határozatokat tudjanak hozni és javaslatokat tegyenek a munka megjavítására. Ehhez szükséges volt a régi gyakorlat elhagyása, amikor nem kellően készültek fel a beszámoltatásokra, és ebbe nem vonták bele a pártcsoportokat. • A mai gyakorlat az, hogy a pártvezetőségek a vezetőségek mellett működő gazdaságpolitikai bizottságok segítségével a pártcsoportok bevonásával , véleményével készülnek fel a beszámoltatásokra és sok esetben ezen az illetékes pártcsoportvezetők is részt vesznek. E minőségi változás a gazdaságirányítás reformjának bevezetésével esett egy (rét* időre és a pártszervezeteknek nagyon nehéz és bonyolujl feladatot jelentett. A kerületi pártbizottságnak a gazdasági vezetők beszámoltatásának 'tártaim! elvi tisztázása mellett erősen kellett vizsgálni a kialakuló módszereket, szervezni a tapasztalatcseréket, hogy a legjobb módszerek minél gyorsabban gyakorlattá váljanak. Ebben eredményeket értünk el. A kezdeti gyakorlat, amelyre a jellemző az volt, hogy kit és miről számoltassanak be, az esetek nagyrészében nem a szükségszerűség, vagy a kérdés fontossága döntötte el, hanem az, hogy mindenki sorra kerüljön. Ennek a módszernek helytelensége hamar nyilvánvalóvá vált. Ma már az jellemző, hogy az adott időszak legfőbb kérdéseiben érdekelt felelős vezetőket számoltatják be, vagy azokat, akiknek a területén , vagy működésében problémák vagy feszültségek jelentkeznek, előfordul igy, hogy ugyanaz a ^ vezető egy évben kétszer is beszámoltatásra kerül. A beszámoltatás szintje , tartalma, komoly mértékben növelte a pártszerveze, tek tekintélyét, melyhez még hozzájárult a véleményezési jogkör, valamint a döntési jogkör (OKGT) megadása, illetve annak gyakorlati megvalósitása. A beszámoltatások módszeréről: 0 Az éves és féléves munkatervekben rögzítik a fontosság alapján, hogy a következő időszakban kiket számoltatnak be. Kellő időben közlik ezt az érintett gazdasági vezetővel, jelzik feléje, hogy mit várnak a beszámoltatás témájaként. A vezetők beszámolóikat az esetek egy részében szóban,- de már sok helyen helyes gyakorlattá vált - Írásban terjesztik elő. A beszámoltatásokat a beszámoltatott vezetők többségükben jó fogadják. A hozott határozatok, állástfoglalások segitőkészségét elismerik és általában 60'"'
