Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1970-02-05
sir//•/ Kochné elvtársnö Örömmel olvastam, hogy a minisztérum a GB elé együttes előterjesztést készített, mely az iparral való koordinálást támasztja alá. /.r: (-.lesé cik1 1 tc] : Igen eltérő vélemény alakult ki, hogy mi az olcsó cikk. Ennek helyretétele nem jelenti azt, hogy vállalati szihten további munkát nem igényel, de ez egy olyan irányvonal amihez tudunk igazodni. A másik probléma, ami több esetben felvetődik, és nem eléggé tisztázott; hogy a népgazdasági érdek vonatkozásban, az adóbefizetés hogyan' jelentkezik. Amikor bizonyos nyereséggel számolunk és tervezünk, az adó befizetés vájjon a 'népgazdasági érdeket milyen mértékben szolgálja ha kevesebb adót fizetünk be. Ez is vitatott, és nehéz kérdés, mert sokszor mi is ellentmondasbe kerülünk. A másik amit szeretnénk megoldani, hogy több cikkcsoport kerül forgalmazásba az áruházaknál, mint a szak-kiskereskedelmi vállalatijai. Ebből eredő árrész csökkentést gépiadathián, aban nehezen tudjuk kiszűrni, és ez egy bizonytalansági érzetet kelt. Ezeknek a megvalósítása azonban több évvel később X valósulhat meg. Jelenleg a nagykereskedelmi egységeknél folyik ilyen gépiadat feldolgozás, amely megmutatja az időről időre X tÖr t ént e1látást. Van e lehetőség egy- egy cikknek a 'tartós árcsökkentésére ? Ennek milyen kihatása van, és milyen árucsoportot tudunk biztosítani ? Az áruellátás folyamatosságát is szeretnénk biztosítani. Sok esetben a felvetések kapcsául elég nehéz úgy megmagyarázni és elfogadhatóvá tenni a dolgot, de sokszor olyan kérdésbe ütközünk, amely központi megoldásra váró kérdés. I i Vermes Sándor olvtárs Nagyon örültem ennek az anyagnak' egyrészt azért, mert külkereskedelmi pártszervezet tagja vagyok, és egyben fogyasztó is. Ezek a problémák, melyek itt rögzítve vannak, nálunk is befolyásolják a politikai közhangulatot. Érthető, hogy a KB határozat nagy érdeklődést váltott ki.a dolgozók körében, de különösen az a rósz, melyet Rédei elvtárs szó szerint indézett. Szükséges X volt, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, mert félreértették volna a mi dolgozóink, mint ahogy az újságírók is. Megmagyaráztuk a dolgozóknak, hogy mi külkereskedelem vagyunk, nemcsak konjukturában, hanem dekonjukiurába is kell dolgozni, és a vállalatnak nemcsak akkor kell nyereségét elérni, ha sok az árualap, hanem akkor is, ha nincs, összehívtunk egy értekezletet, hogy nem azon van a sor, hogy árualapot megtermelni vitassuk, hanem azon, hogy uj formát keressünk, melyekkel egyrészt a belkereskedelem programjához hozzájárulhatunk, a népgazdaság teljesítéséhez és a vállalati eredmény fenntartásához. Sikerült ezt meg is értetni és már is olyan elhatározás született, hogy vállalaton belül bizonyos kapacitás felszabadult, kevesebb üzeletkptő tevékenység van, másrészt a. konjukturális helyzet során több kötés van, mint bár mikor. Ezt a felszabadult kapacitást más feladattal bizták meg, Idegen árualapot kivan szerezni, melyet idegen piacon fogunk elhelyezni. Másik feladat: belkereskedelemmel fokozottabban jó kapcsolatot kell teremtani, A magunk részéről, hogy az ipari pártszervezettel a kapcsolatot tartsunk, közös VB ülést, megbeszélést tartunk, a legnagyobb partnerrel a Panyovával. Ez egy kétoldali megbeszélés, mely ki keli hogy terjedjen a belker pártszervezetre is. Ü-14-__________________________ -__________- - • • ' —---.--—------ —-....... .............—I -
