Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1970-01-22
Rédei elvtárs A jelentést elfogadom. Úgy érezzük, hogy a mi intézetünk az irányelvekből kimaradt. De azért megnézzük, nálunk ez hogy alkalmazható. Társadalmi igény az intézetek iránt. Azt tudom mondani, hogy oO.ua ennyi társadalmi igény nem volb mxnt ma. oolc megbízást kapunk. ^ Azért még is van probléma amikor beakarunk vonni a munkába tehetséges kutatókat nehéz, mert rövid lejáratúak. A tehetséges kutató akkor azt mondja, nem ér rá mert a disszertációját irja. Ekkor a_ társadalmi közvetítő szerv azt mondja, olyan ember kell aki reszt vesz az aktuális feladatokban, neki gyorsan kell. Ennek a megoldása nem egyszerű. Véleményem, hogy az utóbbi 2-3 évben nem lehet panaszkodni®' hogy nem támasztanak társadalmi igényt a kutatókkal szemben. Másik kérdés, konkrétan a fizetés. A helyset itt is bonyolultabb. Még sem igaz az, hogy a kutató fizetése alacsonyabb, mint egy minisztériumi embernek, ugyanakkor soi-dcal jobban be van fogva, nincos lg; * nek "másodállásban, ezzel szemben a kutatónál van másodállás, vagy két évig kutatott, majd megjelenik egy könyve. Azt gondolom, hogy ^ ezt méltányosabban kell meghatározni. A másik, a menedzser probléma, a menedzser tipusu vezetes. Az ember .vagy menedzsel, és törődik azzal,„hogy minden legyen, vagy kutat. Yő Egy igazgató nem fog azzal tekintélyt szerezni, hogy csak menedzsel. Ezt meglehetősen elfogadom, de nem nagy lelkesedéssel nézek az ele, lio >'y menedzser tipusu vezetők álljanak rendelkezésre. lTem tudom honnan vettük ezt a gyakorlatot, hol van ilyen, de ez egy különleges tipusu embert igényel. Tanszék kérdése: ezt is elég problematikusnak latom. Igen sok egyetemen tömegméretű oktatás fol,,ik, nem tudományos oktatás, hanem magasszintü technikai oktatás. Ez azonban nem mindenkit vonz. Á főiskolák és az egyetemek között nagyobb különbséget kellene tenni. Problematikusnak látom az 5 éves szerződés kötésének a kérdését. A gondolat do /rugalmasan koll alkalmazni3 do bogy liogy fog bo— ^ válni...? Nem lehet azt elképzelni, hogy egy kutató 5 évenként állast változtasson. Deák elvtársnö (X Az anyag a célt szolgálta, tükrözi a valóságot. Első kérdés ez a sokféleség. Más képpen kell kezelni„a_tudományos akadémia munkáját, problémáját, mint azoknak a kutató intézetekét, mely gyakorlatias kérdés tengelyében lévő intézmények. _ „ Nehezebb a helyzet az MTA intézmény átalakulása, tartalmi kérdésének a kialakításában. Ezek olyanok, hogy bizonyos értelemben csak egy vanm más alap-kutatásban dolgoznak. Itt látom'legproblematikusabbnak a témát. Más az egyetemi tanszék kérdése. Minden egyetemen, minden tanszéken folyik kutató munka. De hol van az a vizfolyás, ^ amely betereli őket egy mederbe. Ennek a megteremtése a legnehezebb kérdés. Központi kérdés a tartalmi munka helyes kialakítása. I-Ia itt tudnánk valamit tenni, ez lenne a napi „feladatunk. A menedzser kérdés: szerintem, ha egy igazgatótól azt várják, hogy menedzseljen, ugyanakkor kutasson, a kettő közül valamelyik nem fog menni. Sok olyan kérdés is van, amihez semmi köze nincs a tudományos testületnek. i '■ ff "k'l . M-A i — I ' “ ¥ vaY I ■ • | ! ' -** ff -i .
