Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1970-02-05
r ■ n ’ - 7 -Javítaná a helyzetet az esete -kénti gyors vásárlásokról a rendszeres; előre megtervezett importtevékenységre való áttérés. A KONSUMEX Vállalatnál 1969-ben lo %-kal nőtt a ruházati import. / 1,5 milliárd Ft / 197o-re úgy Ítélik, hogy a szocialista importot 15 %-kal tovább lehet növelni. Több lehetőséget látnak az eddiginél a fejlődő országból szármázó importnál is, és ennek jobb kihasználása reven el lehet érni, hogy kb. 2 milliár Ft-al fogják bővíteni a hazai ruházati ellátást. Különösen nagy súlyt helyeznek azokra a cikkekre, amely eleiéi nem volt kielégítő a kinalat. X / Szőnyeg, ágynemű váaszon, lakás textil, műszál szövetek, női fehérneműk, kötöttáru stb. / Ezek a cikkek egybeesnek a belker által jelzett feszülteégi gócokkal. A Konsumex munkáját elősegítené, ha a fejlődő országból származó importra saját számlás„engedélye lenne, vagy hogy az innen származó import tételek vámügyeit, ill. rendelkezéseit nem esetenként, hanem hosszabb távra rendeznek. Említést kell tenni még báhány olyan kérdésről, melyek a különböző jelentésekben tükröződnek, ill. a beszelgetesek során felmerültek. A kétségtelenül kedvezőbb fölkészülés, jobb kötés—állomány mellett azért minduntalan visszatér az ipar pozíciós előnye, az, hegy nem sikerült megteremteni a vevők fölényét, s melynek alapvető okát az állami iparvállalatok monopol jellegéből vezetik le. Ez Írül.nősen akkor érezhető - mint ez volt 1969-ben is - ha a vásárló erő a tervezettnél magasabb, X'. és a termelés volumene ugyanakkor elmarad a tervezettől. Ebből adódik az is, hegy a kereslet ilyenértelmü"alakulása negatívan hat a minőségre. Amit egyes vállalatok minőségi kifogás miatt nem vesznek át, más vállalatok "kapnak rajta. Az eladó fölényét jelzi az is, hogy jóformán alig találkozni kötbérrel. Többször felvetődött az állami iparvállalatok fculkoncentráltsága, mely a korábbi központi elosztásos rendszernek még csak megfelelt valahogy, de éppen a fogyasztási cikkek területen a kisebb, mozgékonyabb termelési egységek, jobban tudnának alkalmazkodni a változott igényekhez, sok esetben még az export termeléséhez is'. Egyértelmű hibaként jelentkezett a kiskereskedelmi bolthálózat elégtelensége. .A Divatáru Iíisker Vállalatnál pl. 9 év alatt - miközben duplájára nőtt a forgalmúit - csökkent ■ az eladási■területük. Az önkiazalgáié boltok / 27 / nyitásával próbáltak a helyzeten segíteni, ez azonban - különösen a ]& _ I
