Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1970-02-05
_ J _ A mi beszélgetésünkkor Jánosi elvtárs elmondotta, hogy neki sikerült a pártvezetőséggel, a szakszervezeti vezetőséggel a jó viszonyt megteremteni. A Népszava cikkel kapcsolatban az a véleményünk, hogy a cikk nagyon parlagi, rossz érzést kelt, nem egy kommunista birálat, hanem egy teátrális dolog, amiből nem tudni meg a tényeket. A cikk megjelenése után Halász elvtárs irt egy levelet Vályi elvtársnak. Ebben a levélben a pártszervezet titkára és Huszár elvtárs azt irja, hogy nem igaz amit Jánosi elvtársról írnak. Felolvassa a levelet. Felmerült bennünk és megkérdeztük erről Jánosi elvtársat is, hogy hogyan született a levél ? Mint kommunista kijelentette, hogy nem sugalta ennek megírását, nem is tudott róla. X Ma reggel Halász elvtársat is behivatta és megkérdeztem, hogy hogyan készült a beadványuk* Elmondta, hogy a Népszava cikk X olvasása után lifeározta el a pártvezetóség kollektiven, majd szb ülésen is megtárgyalták - ahol kifogásolták ugyan egyes dolgait Jánosi elvtársnak, de felháborodtak a cikken - s igy küldték el Vályi elvtarshoz beadványukat* Jánosi elvtársat behivatta Madara$i elvtárs s kérte, hogy ne szervezzen maga mellett klikkeket, ami a levélre utalt. Mi azt akartukkontrolálni, hogy ebben valóban volt-e szerepe Jánosi elvtársnak. Mi a parttitkár véleményére támaszkodunk és tisztáztuk, hogy nem. A cikkben szereplő Takácsról tudni kell, hogy'nagy kereszttel a nyakában jár, s kérdem én, hogy jön ő ahhoz, hogy kijelentéseket tegyen, hogy milyen kommunista Jánosi eívtárs ? „ A mi véleményünk egyébként a cikkről, hogy ha folyik egy vizsgálat, akkor miért jelenik meg egy ilyen cikk ? az ilyen csak hangulatot kelt, s meg is akadályozza az objektiv vizsgálatot. Ezek a dolgok azok, aminek alapján nehéz aztsmondani, hogy ez szent, és igy, vagy ügy foglaljunk állást. Megvagyunk győződve arról, hogy csinált sok hibát Jánosi elvtárs, de hogy mindenben a jószándék vezette az biztos, az is igaz, hogy túl gyorsan és nem a leglényegesebb dolgokat akarta megváltoztatni, s nem volt eléggé megfontolt. Abban is igaza van a bírálatnak, hogy azok is biúálják, akik pozitívnak tartják tevékenységér, mert a hangnem, amit időnként használt, az • nem nagyon jó. Az ilyen légkörű üzemben nem helyes az ilyen módsz er• Azt mi meg tudjuk állapítani, hogy az intézkedéseivel túl sokat akart, túl gyorsan és nem mindig használt megfelelő hangnemet, de hogy ezzel levizsgázott, abban nem vagyunk biztosak éppen akkor, amikor elment a főmérnök. Azt sem mondjuk, hogy igen, de a minisztériumnak egy kicsit alaposabban meg kellene nézni, tényleg meg kellene győződni arról, amit Jánosi elvtárs mond. Például a jelentést sem ismeri. Módot kellene adni szamára, hogy azt megismerje, válaszolni tudjon erre, le kellett volna ü]Ii Lakos elvtársnőnek, és Madaras! elvtársnak, erre időt kellett 2® 8 1 1/ I
