Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1969-12-11
| (V ÁÁ f (J f h j 1*/0rwf / —ff .' / * ‘ 7[<> /<jv U' Magyar Szocialista Munkáspárt Budapest, 1969; november 28. V. kerületi Bizottsága V/T/65/1969-VB. Készült 25 példányban A kerületi /tanácsi, szakszervezeti és ifjúsági/ népművelési.tö -megkulturális munka helyzete. Az V. kerületben folyó népművelési - szélesebben művelődési - tevékenység irányitása, felmérése és értékelése - a kerület sajátpsjellege, összetétele, objektív adottságai miatt - nem kis feladat. Maga a népművelési munka jellege, tartalma is állandóan változik, annak megfelelően, ahogy változnak társadalmi-gazdasági viszonya - ink: az állandóan bővülő művelődési feltételek, a közoktatás, a tömegkommunikációs eszközök elterjedése, az életmód. £zért az el - te" múlt évek vitái során nagyrészt világossá vált, hogy a népművelésnek is uj, korszerű feladatai vannak. X I. A kerület kulturális adottságai Kerületünkben kereken 63.000 fő lakik és 350 munkahelyen„ 130.000 ember dolgozik. A munkahelyek legnagyobb része irányitó hivatal, minisztérium, tervező iroda, kül- es belkereskedelmi vállalati központ. Fizikai munkásokat foglalkoztató üzemünk kevés van /nyomák és építőipari vállalatok/, de az utóbbiaknak csak a központja van itt, munkásaik a fővárosi, sőt az ország minden részében szétszórtan dolgoznak. Széles és kulturális szempontból viszonylag kevéssé ellátott réteget jelentenek a kisipari szövetkezetek, közel, 20.000 dolgozójukkal. Dolgozóink túlnyomó része értelmiségi, illetve alkalmazott. Az irányitó hivatalok, tervező irodák és vállalati központok mun - kakörei képesítéshez kötöttek, az itt dolgozók jelentős részre rendelkezik középiskolai és főiskolai, illetve egyetemi végzett - séggel. A végzettségi kép a kerületi lakosság tekintetében is pozitív; kerületünk Budapesti legiskolázottabb kerületei közé tartozik: a 25 éven felüli lakosság 12.7 százaléka rendelkezik egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel, 35.2 százaléka érettségizett. A KISz-tagság jelentős része a különböző intézményekben, hivatalokban dolgozik, mintegy egyharmada az iskolákban tanul. A KISz tagságnak ez a része tanulmányaiknak, előképzettségüknek megfelelően a központi irányelvek és keretprogramok alapján lényegében önállóan tervezi meg és bonyolítja le művelődési igényeit. A KISz Bizottság irányitó és szervező munkája igy súllyal az üzemi és vállalati szervezetekre koncentrálódik és ez a törekvése helyes is. 16 l ______ j ' ' /.ff i
