Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1968-05-31

I — ____ 0 ,, , „ , . . . i 1 - 7 -Az állam ezt a felügyeletet az OKISZON keresztül gyakorolta. Jelen időszakban vitatott kérdés a felü- ■ . , gyelet mértéke. Mindezek a kérdések meghatározzák az OKISZ feladatát, helyét. Amig ezek nincsenek rendezve, addig az apparátus nem nyugodt. Meglátása szerint nincs szó funkció£éltésről. Meggyőződése, hogy a szövetkeze, ti mozgalom féltéséről van szó. Félnek attól, hogy az átállás megzavarja a munkamenetet. Értékeltetni akar­­ta a VB-vel, hogy ezek a problémák élnek és az egyön­tetűséget zavarják. Nagy leépítések voltak a szövet­ségen belül, ami szintén nem ment kisebb zökkenők nél­kül. Az egyensúly tartása nagyon nehéz feladat jelen pillanatban. Fekete elvtárs: Az OKISZ-nál most érnek, kavarognak'az uj mechanizmus­ra való átállás feladatai, nehézségeik megoldásának módszerei. Javasolja, hogy a Végrehajtó Bizottság ne dönteni akarjon e kérdésekben, ne menjen bele teljes mélységéig ezek megvitatásába, hiszen ez az OKISZ fél­te adata. A jelentés kiértékelése alapján adjon a VB tám­pontot, irányvonalat az OKISZ pártszervezete részére. Sipos elvtárs: A kiegészítések részben választ adtak a nyitott kér­désekre. Felvetették az elvtársak, hogy a párt- és gazdasági vezetés megfelelő együttműködését zavarják a tisztazatlan kérdések. Mi ennek a nem kellő együtt­működésnek, a vitának a magva? Az anyagban szerepel, hogy a pártvezetőség munkájáról csak taggyűlésen kap­nak tájékoztatást a párttagok. Ez valamiféle elsza­kadást jelent a párttagságtól? A Minisztertanács 3.28o/67. sz. - szolgáltatásokról szóló - Határozata alapján milyen különösebb előre­lépés történt? A KISZ©V-ök önállóságának kérdéséhez: Mit tettek az egyre bővítendő szövetkezeti önállóság érdekében, a gyengébb szövetkezetek társítása érdekében stb. Miben nyilvánul meg a pártszervezet szerepe e téren? •te Szlameniczky e.: A pártszervezet él-e azzal a lehetőséggel, hogy beszá­moltatja a vezetőket, illetve egyes részlegeket{mun­kájukat ■ áttekinti-e? Milyen érvek merültek fel a csucs­­vezetőség létrehozása ellen és mellett? Berényi elvtárs: A jelentés 3. oldalán a II. íekezdés foglalkozik az­zal, hogy Erdős elvtárs nem értett egyet a taggyűlés referátumának egyes megállapításaival, és ezt a tag­gyűlés után közölte néhány elvtárssal. Mi a pontos kép ebben a kérdésben? Csehik elvtársnő: A pártvezetőség beszélgetett-e Erdős elvtárssal arról, hogy ez a módszer, amelyről Berényi elvtárs is beszélt, pártszerütlen volt? Somogyi elvtársnő: Az együttműködés során előfordul, hogy a, pártvezető­ségnek ellentétel véleménye van a gazdasági vezetéssel szemben. Ha ez Erdős elvtárs állásfoglalásával ellen­tétes, akkor egyes elvtársak személyi ellentéteket látnak emögött. Az állami személyzeti munkával kapcso­latban a decemberi taggyűlés referátuma foglalkozott a negatív jelenségekkel. Az elgondolás az volt, hogy 0___________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents