Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1966-01-06
[7 ' , S- L, -Következetes ős félreérthetetlen tudományos világszemléletre • csak marxista'meggyőződősü "pedagógusaink nevelnek, mindenek előtt a kommunisták. Irántuk a tanulók többsége nagy bizalmat érez emberi, erkölcsi és szakmai vonatkozásban, tőlük többet várnak, mint a nem párttag pedagógusoktól. A nevelők világnézeti felkészült:’ógében nagy különbségek vannak és hosszú ideig még maradnak is. Tapasztalatunk szofint a szakmai továbbképzés iránt nyilvánul meg nagyobb érdeklődés. Ennek szükségességét mi is a legfontosabbnak tartjuk. A hibát abban látjuk,hogy szakmailag is azok képzik magukat elsősorban, akik politikailag is fejlettebbek és marxista meggyőződésükben szilárdabbak. A pedagógus bérezés továbbfejlesztésében ezt a helyzetet figyelembe kellone venni. Egy-egy iskola számára sulyfts tehertétel-néhány nevelőmunkára alkalmatlan pedagógus. Jelenleg a kerületi vezetésnek non áll módjában dönteni az alkalmasság vagy alkalmatlanság megítélésében. Ilii A nevelés bonyolult ellentmondásosságai a középiskolai nevelőmunka eredményeinél megmutatkozhatnak. Jellemző megnyilvánulása önnek az ifjúság szenvedélyes vitakészsége az élet minden kérdésében. Tanulmányi fegyelmük sok összetevőtől befolyásóitan, pozitív és negatív vonásokat egyaránt magán visel. A középiskolád I.-II. évfolyamaiban általában komoly a tanulási kedv és jóirányu a tanulók pályaválasztási törekvése. A III. és IV. osztályokban - ahol sok még az erőszakosan gimnáziumba beiskolázott tanuló - gyakori a tanulmányi lazaság, a perspektívát lanság az életpálya megválasztásában, Többségükbén szeretik hazájukat, elvetik a faji megkülönböztotég , minden formáját. Ugyan akkor a helyes nézőtök téves gyakorlati elképzelésekkel keverednek. Érettségi vizsgán pl. a dialektikus történelemszemlélet alapján állva bizonyított:.!: be a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szemben, de ogy másik rdés vonatkozásában azt fejtegették, hogy értelmetlenség katonái: . lenni, mórt'az emberiség seholsera akar háborút és miért kellene aljzatot hozni. Elitélték az clnyoí"' más minden formáját, a nyilt és burkolt gyarmatosítás politikáját, de vitatták annak szükségességét, hogy a'szabadságukért küzdő népeket saját jólétük rovására is segiteni kell. Sokat hallanak a nemzetközi munkásmozgalomban folyó vitáról, de nem igen értik annak lényegét. Nem ismerik a szocialista országok fejlődését, a fejlődés belső problémáit, ami sok zavart okoz szemléletük kialakulásában. Ilyen és ehhez hasonló problémákkal középiskoláinkban gyakran találkozunk. A kétkedés forrása nemcsak az iskolai nevelőraunka bizonytalansága, hanem egész átmeneti társadalmunk ellentmondásainak, felnőtt társadalmunk magatartásának visszatükröződése ifjúságunk gondolkodásába^ cselekedetében. Nézeteik között fellelhető a pacifizmus, a kozmopolitizmus, a Szovjetunió és általában a szocialista vívmányok lebecsülése, a perspektívát lanság. OJ259 I \ ■ í';: .Vvv "ó / - ü-/. • ó á ' .g áV'- ' ,/VÍ :';i. á':V;v : i
