Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1966-02-17
ezeket teljesíteni'kell. Pl* a tőkés terv teljesítése, a tervtelje - sités lényege, raktárkészletek csökkentése stb. A feladatok közül magunk elé tűztünk és úgy érezzük, hogy elértük azokat. Az egyik lépcső, hogy az egész vállalátok'megkíséreljük összgázdálkodd egységnek tekinteni és megpróbáljuk biztosítani az optimumot. Az export árualapot közös árualapnak tekintjük. Pontos, hogy az ipari termék milyen fázisban kerüljön exportra. Gazdaságósabb-e ha méteráruban vagy kon - f ékei óban ? Nagy lépéssel léptünk előbbre a a kereskedelemben. A Pápai Textilgyárral való együttműködésünk. Nettó deviza bevitel és G mutató. De nem ez volt minden, ami az iparral való együttműködés térén történt 1965-ben. Jelentős változások történtek a Pápai Textilgyárban a kereskedelmi gondolkodás tekintetében. A Hungarotexnél is jelentős változás történt. Megszerveztük a műszaki tervezési osztá - lyunkat. Kidolgoztak jelentős beruhzásokat és programokat. Olyan nagy programok kidolgozásában is együttműködtünk, mint a celllulózanyag • programja. Ma három lehetőség van az ipart javítani. A gyorsan megtérülő, a másik kettő a régi mód.szer, a tranzakció. Kérdés volt, hogy túljutottunk-e az átszervezés nehézségein ? 0 Nem jutottunk túl. Nap mint nap merülnek fel a problémák. Reméljük, hogy 1968-,69-ben már megmutatkoznak alapvető eredmények, amelyeket a három nagy vállalat végzett az átszervezés sortín. Peják elvtársnak válaszolva: nemcsak az adminisztráció okozott prob - lémát, de az adminisztráció túlzottan előtérbe került. Problémákat okozott, de néhány szót kell szólni a külkereskedelmi adminisztrációról. A könyvelésnek a nem naprakészsége, a statisztikának a nem nap - rakészsége kisebb zavart okozott. Nagyon röviden beszélve,a külkereskedelmi vállalatok jelentős részénél zseb-statisztikából hozza meg döntését, amelyekben jobban bíznak. Vannak duplicitásök is. A könyvelés és a statisztika kullogva halad. A külkereskedelmi könyvelés eléggé tértől, időtől eltérő módon könyvel. A könyvelésre a külkereskedelmi vezetés a döntéseiben általában nem tud támaszkodni. Inkább a raktár nyilvántartásra támaszkodik. Az összeköltöztetést nem mindenki fogadta szívesen. Még sok.nehézséggel kell megkezdenünk, mint ahogy idáig sok nehézség árán jutottunk el, mert ha;a dolgozónál személyi vezetésben és helyileg változás áll elő, akkor idegenkedik. Alapvetően a gépesités fog segiteni, de ez csak 1967 második felében fog bekövetkezni. Ebben a kérdésben legjobb a raktár nyilvántartás, mert erre le-0 hét legjobban támaszkodni, bennünket ez érint legjobban, mert rengeteg árucikk van* Ezzel kapcsolatban szeretnék válaszolni Padányi elvtárs - nak: értem a kérdését, de vitatkozni szeretnék vele. Ma a nyugati' szakirodalom az, amely az elektronikáról megjelenik, de nem megyek* ilyen messzire, hanem a 30-as évekre, amikor a Hollerith gépeket bevezettük* Létszámcsökkenés nem jár a gépesítéssel. Nem járhat, mert az előkészítő munka igen sok embert foglalkoztat. Az információ is szűk - séges és ettől függetlenül a kézimunka más területeken nem nagyon szűnik meg. Ha az adminisztráció terén sikerül bizonyos csökkentést vég - rehajtani. Nagyon nagy szükség van üzletkötőkre. Ami zavar van, nem a létszámcsökkentéssel kapcsolatos. Ha arra a rengeteg tételre, számra gondolunk, amit a konfekció megkövetel, látható, hogy ezen a téren ebben a pillanatban segiteni nem tudunk-Vályi elvtárs kérdésére: a tőkés szaldó nem romlott. Ez az első év, hogy a textilnyersanyagot exportálni egy vállalathoz került. A számok tekintetében sincs szaldóromlás, ebben a tőkés előszállítások is benne vannak. i ] m- tó - ~ V 1 ff tó tó í* « *,u . tó *, J. tó.tótó ..3 . te.. * B- ,3 ,'Vte''L0© " . 'te*' *.»’«.3 .*•. ! ' . . . . Y ... . tói ' OTI
