Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1966-01-06
©tó -tó - ,1 ©.©ff ff )ffV 7 ■■.'•■ 77 ■- 7 Á-vff, © : 7, : ff: ■ ■ ■MMaMMMMMNMI Csehikné elvtársnő: Elhangzott a tanárok feló olyan követelmény, hogy a különböző po - litikai és egyéb kérdésekben legyen tájékozott. Példát hoztak fel az elvtársak, hogy a gyerekek a tanórákon aktuális politikai ós gazdasági kérdéseket tesznek fel és és romboló hatást vált ki az, ha a tanár lerázza magáról a kórdós-t. Ez a tanár tekintélyén rendkivül sokat ront. Nekünk arra kell törekedni, bár ez nehéz kérdés, hogy tudjanak választ adni ezekre a kérdésekre. A túlterhelés kérdését meg kell nézni, tanár és diák viszonyában egyaránt. Ezt csak azt tudja, aki közelebbről ismeri ezt a kérdést. A pedagógusok nagyon sok minden dologgal foglalkoznak, sokszor olyasmivel is, ami nem rájuk tartozik-Ehhez kapcsolódik a továbbképzés kérdése. Törekedni kell arra, hogy segitséget nyújtsunk a pedagógusoknak. A KISz tanácsadó tanár kérdéséhez szeretnék kapcsolódni. Nem mondanám azt, hogy ne legyen áe mostani formájában nem megfelelő. Az iskolai pártszervezeteket nem lehet ösazehasonlitani más pártszervezetekkel. Kétségtelen szükséges lenne meghagyni, de módszerében változtatni úgy, hogy a pért - ^ szervezet nagyobb súllyal foglalkozzon ezzel a kérdéssel ós szabja meg a feladatokat. De nagy iskoláknál, mint pl. az Eöbvös Gimnáziumban segítség nélkül nem lesz eredményesebb, hanem nehezebb a munkátó ja. Feltétlenül szükséges dolog a KISz szervezet részéről, mert a sok munkát, amelyek sokszor bürokratikusak, az életet életszaguvá kell tenni. Ehhez kapcsolódik az, amit Gács elvtárs mondott, hogy h az osztályon belül meg kell találni azt a magot, amire a KISz szervezet támaszkodhat. Az osztályfőnökök sem mindig megfelelően fog - lalkoznak ezzel- „/ Peják elvtárs: Egyik probléma az, hogy túl általánosan nyúltunk a problémához és valahogy a kívánságlista oldaláról. Vonatkozik ez a párts'zerve - zetek munkájára. A mi iskoláinkban a világnézeti nevelőmunkát kell előtérbe helyezni.- A többi jön magától. Látszólag rengeteg értekezletet tartanak, sok kérdésbe beleszólnak. Amennyiben az egész kór - dóst tárgyaljuk, látni kell, hogy milyen feltételek között érvényesülnek azok az igények, amelyeket mi támasztunk. Az osztályok 40- 0 45-50 fősek. Egyéni foglalkozás lehetséges-e 40 fővel ? Az óraszám a ml iskoláinkban, Közép-Európában a legnagyobbak. Ez is jelentősen befolyásolja a foglalkozást. A tanárok nemcsak az iskolai, hanem az egyéni /család, lakás, fizetés/ problémáikkal is el vannak fog - lalva. Nem szeretik a tanárok azt, ha évenként áthelyezik őket, ha évenkint átírják a könyveket stb. Bár az elkövetkezendő években a nehézségek nem fognak csökkenni, hanem növekedni. Úgy vélem, hogy ha mi ezt az aktivitást tudnánk kiváltani a tantestületek tagjai bél, amit a szakmai oktatás területén kifejtünk, akkor mi lényegé - ben meg is oldanánk a kérdést. Már pedig az az igazság, hogy a tantestület ebben a vonatkozásban nem nagyon törődik. Ha a gyerek va - lamit megkérdez, megkapja a választ, ugyanazt, ami a tankönyvben van, de úgy igazán nem válaszolja meg. Legfontosabb az ideológiai kérdés. Az iskoláknak nincs pártellen - őrzési joguk. Az iskolai pártszervezeteknek adjuk meg•a pártellen - őrzés jogát. Mi teszi indokolttá, hogy ne legyen meg ez a joguk ? fiz igazgatók felelősségét ezen a téren növelném és a velük szemben tááasztott igényt is növelném. így vetném fel a KISz tanácsadó tanárok kérdését is. Részben leve - szi az igazgatók válláráéi a felelősséget, másrészt 0 pártszerveze_ áh \
