Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-06-24
Ezzel a kérdéssel függ össze, hogy a gépkocsik foglalkoztatásánál ellentétek jelentkeznek a fuvaroztató, a fuvarozó vállalat között és a fuvarozó szakmán belül. Nevezetesen,: évről-évre erősebben jelentkező probléma, hogy különböző létszám, béralap, stb. nehézségek miatt a fuvaroztatók a gépkocsik fuvaridejét állandóan szükitik, napközben délután 2-3 óráig kívánnak több gépkocsit foglalkoztatni, • emiatt a gépkocsik fajlagos időbeli teljesítménye csökken, a fuvarfeladatok ellátásához több gépkocsira van szükség, s előfordul az az ellentétes helyzet is, hogy napközben a fuvarszegény állapot ellenére fuvarokat kell visszautasítani. A fuvaridő csökkentésére hatnak a vállalat egyes anyagi ösztönzői ( nyereségrészesedés, gépkocsivezetői teljesítménybér ), ugyanakkor a teljesitményi tervfeladatok időbeni emelkedést diktálnak. A fuvaroztató vállalat szállítási feladatainak meghatározásában az emlitett bizonytalanságok mellett jelentős szerepe van a gépkocsiállomány számszerinti tervezé- P sének oly vonatkozásban, hogy úgy hazai, mint import gépkocsik ütemes beérkezése teljesen bizonytalan. Jellemző példája ennek a vállalat 1965 évi tervezett uj gépkocsibeszerzése. A tervek szerint a vállalatnak ez évben több mint 600 db uj gépkocsit kell kapnia, melyből a II. negyedév folyamán 180 db-ot, s ezek közül ezideig csak 25 db érkezett be. A szállítási feladatok ellátása mellett azért lényeges kérdés ez, mert a vállalati önköltségcsökkentés mértéke épp a tervezett gépkocsi beszerzés alapján lett megállapítva. Több éven keresztül nem történt komoly előrelépés a gépkocsik különböző fenntartási költségeinek normák alapján történő megállapításában, a költség kialakítás jelenleg sok tekintetben vitatható bázis szemlélet alapján történik. Ez a módszer kihatással van a gépkocsik kedvezőtlen műszaki állapotára. A gépkocsik műszaki állapotát a fentiek mellett még az is károsan befolyásolja, s hogy vállalatunk egyetlen megfelelő műszaki bázissal nem rendelkezik és elavult, régi épületekben ideiglenes barak-megoldásokkal kell a gépkocsik üzemeltetését biztosítani. Nehezíti a helyzetet a közismert anyag- alkatrész probléma, mely évről-évre hol kisebb, hol nagyobb mértékben befolyásolja a gépkocsik üzemképességét. Jelen pillanatban az alkatrészhiány az elmúlt évinél nagyobb mértékű, hiszen csak billenős Skoda gépkocsikból különböző alkatrészhiány miatt 25-30 db gépkocsi áll állandó jelleggel, ami ezen típusnak 12%-a. Az autóközlekedés alkatrész nehézségeivel függ össze a gépkocsi felújító vállalatok munkája, amelyek épp az alkatrészhiány következtében megfelelő számú, minőségi főjavitásu munkát végezni nem tudnak, s a javítás átfutási ideje jelentősen emelkedik. A vállalat gépkocsi főjavítási igényeinek kielégítése az év első felében 75%os volt, sokkal rosszabb a helyzet a fődarabok felújításánál, hol szintén ezen időszak alatt csak 42%-os volt a szükséglet kielégítése. A gyenge műszaki állapot miatt pedig alacsony km teljesítmény végzése után kénytelen a vállalat a nemrég főjavításban lévő gépkocsikat saját műhelyeiben javítani, üzemképessé tenni. Nehézségként jelentkezik a szigorú létszám- és bérgazdálkodás következtében, hogy az exportcsomagolási igényeket a vállalat nem tudja kielégíteni. Ideiglenes i Jbh - — ——----—— • -■ .- 6 -1 i |hhH i.v v/- I ; / : '■ 7
