Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1964-05-07
A munka tervekben való rögzités és a témának taggyűléseken való----napirendre tűzése, valamint bizonyos javaslatok mellett azonban hatékonyabban kellene a pártszervezeteknek e kérdésekben az egész testület szemléletét formálni. A pártszervezetek nem használják ki eleggf”a"fesiuleíí"vagy"HséBB közösségben adódó fórumokat, hogy a helyes álláspontot hangsúlyossá tegyek, illetve a helytelen nezetc; ■ kel vitatkozzanak. Többet kellene taggyűléseken visszatérően is a kérdésről beszélni s főleg a folyó munkát gyaferan értékelni. Ez erősítené és szélesítené az egyas kommunisták példamutató kezdemenyezését, munka vállalását is ezekben a feladatokban. Az ifjugémiszervezetek a maguk területén mozgalmi keretben, a pártszervezetek irány itass a és az iskolavezetés igénye a lápján, színben bekapcsolódtak a tanulók képességei maximális, kifejtesztés«be. Az úttörő szervezetben általában azt tették hangsúlyossá, hogy a Tanulás" egyéni'"erőfeszítést igényel mindenkitől és a próbakövetel ményekben első helyen a tanulmányi'munka szerepel. A képességék kibonts tkoz tatását a tanitasi időn kívüli szellemi vetalh .■ rtrti igyekeznek segíteni, mely a kulturális fejlődés igen szeles lehetőségeit biztosítja és a tanulókat tömegesen bekapcsolja. Az egymás segitése főleg szociális jellegű, pl. segítenek az olyan tanulóknak, akikre otthon sok házi munka hárul. A kerületi irányitás a tanulás segítésének niunkájához nem tudott az elmúlt időszakban elégséges támogatást nyújtani, pl. kevés a mintaként szolgaló kerületi szin - ten szervezett szakkörök száma is. A XISz-szervezetben az egymást segitő munka területén bizonyos ki serlet'ezeirol~as kezdeti eredményekről számolhatunk bt. Jelentős az előrelépés a tanulási kedv felkeltésére, a tanuláshoz való viszony helyes légkörének kialakítására. Pár éve még népszerű cselekedet volt "nem tanulni", ma mur kezd kibontakozni az alapszervezetek munkája nyomán a helyes közvélemény a jó tanulns mellett* Az egymás sert gitésánek változatos formái vannak, igy: a tanulóparok, tanulónso -portok, tantárgyi felelősök, ieckekikárdczóse, érettségire való közös készülés. Néhány helyc-n évfolyamok közt is van segitőmozgalom /nyelvek, matematika, he ly enirus/, Az Apáczai Csere J. ás a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumokban ás a Váci utcai ált. iskolákban a KISz, ill. úttörő gyakorlaton lévő egyote - mistákka1 szerveztek korrepetálást a rászoruló tanulóknak. A tanulmányi munka rendszeres értékelésére sor kerül, ne meg nem ^ elég ulmélyülten. Még a tanulmányi felelősök sem mindig értik elsődleges feladata XlSz-nelc a tanulás segitése. Ennek összetevői: a közösségi légkör bizonyos fejletlensége, az egymásért való felelősség érzésének hianya, a tanulók segítésével való foglalkozás módszereinek mechanikussá válása, ill. leszűkítése pl* csak a tanulópari munkára. Mindez csak fokozottabb és rendszeres tanari irányítás mellett fejleszthető. 51-......................ii *----------------------*.................................................... .................................................... , „ -----*................................................. . , - — ■, i — , JK- 9 -
