Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1963-01-17
~ 5 -i . V\ - • növelik az anarchiát, a szervezetlenséget, a kapkodást, a mindenáron való tervteljesitést, amit ugy fogalmaztak meg a pártszervezetek, hogy "mindegy mibe korül, azt a népgazdaság fizeti, a prémiumot podig a vezetők teszik ol," A rendeletek? a gazdaságosság, műszaki eloirésok, technológiai sorrend, sok esetben mellőzve vannak, a túlórázások, a fekete túlórák altalánossá váltak, egy-egy dolgozó havi 210 óra helyett 250-300 órát dolgozik. Rendszeressé vált a szombat és vasárnapi munka, Ez különösen súlyosan jelentkezik a műszakilag megalapozatlan, a technológiai sorrendet mellőző befejező munkáknál. Közvetlenül az átadás előtt ésszerűtlen túlóráztatások, az átadás után pedig nincs folyamatos ró munkaterülete a szakiparnak. A Budapesti Szakipari Vállalat ez évben eloiranyzott 132.100 túlóra keretét a III.. negyedévig elhasználta.' A túlórázások azonban a JV, negyedévben jelentkeznek nagyobb arányban. Az ilyen kapkodó, rosszul előkészített munkából jelentős károk származnak, sók pótmunka, garanciális munka, - ami drágítja az épitkezést. A Budapesti Szakipari Vállalat 19I. félévében a generál vállalatok által elismert és kifizetett utólagos javítási költség értéke 2 millió 106 ezor Ft volt. 1962. I. félévben pedig 2 millió 812 ezer Ft-ot fizettek ki, A szervezetlenség oz évben nem javult, hanem nőtt. Ezt még tovább fogja tetézni az a plusz prémium, amelyet a Minisztérium utólag ^ tüzötrt ki a vállalatok számára, amely a tervtel jesités esetében, a hibák és lazaságok, a szervezetlenség leplezését szolgálja, nem pedig annak kijavítását. A beruházás előkészitetíonségo következtében súlyos vesztosség éri 3 népgazdaságot is, a vállalatokat is, az anyagkészlet gazdálkodásban. A vállalatoknak nőm áll rendelkezésére időben a torvfoladat, az anyagter- ' vet ugyanakkor el kell készíteni. Ez azonban a tapasztalati számok - legfeljebb a fajlagos anyagszükséglet alapján készülhet el. Ez az anyagtervezés nem felöl meg a jelenlegi anyaggazdálkodási célkitűzéseknek, mert^nagy eltérés van egyrészt a vállalatok munkái összetételében, továbbá fajlagos anyagszükségletnél is a technológiái előírások változatossága következtében nagy kUlönbftnősőgek vannak, amelyek jelentősen •________________________________________ _j !\ 15 c
