Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1962-07-12
«- 8 -.fi f? : ■ I . - .... 1 i - fifi ; A tervező intézeteknél történtek próbálkozások a műszaki fejlesztés érvényesítésének a tervek minőség szerinti elbírálásánál történő prémium odaítélésénél. Ezt azonban már ma is gátolja és a jövőben teljesen lehetetlenné teszi a tervező irodák kapacitásának túlterheltsége, amenynyiben a vállalat vezetőségének a túlfeszített terv teljesítéséhez fűződő érdeke éppen a sablonos, régi, megszokott, gyorsan teljesíthető megoldások előtérbe helyezését kívánja meg. A„tervező intézetek túlterheltsége abból a szempontból is fékezi a műszaki fejlesztés ügyét, hogy anyagi ösztönzés hiányában a tervező mérnökök szakmai szeretetből, érdeklődésből foglalkoznak a műszaki fejlesztéssel, erre viszont a túlzsúfolt munkaidőből mind kevesebb idő jut, sőt egyáltalán nem marad idejük. to Nem elszórt jelenség, hogy a tervezőnek komoly kockázatot kell vállalnia egy-egy műszaki fejlesztéssel jelentkező átmeneti kisebb sikertelenség, vagy a kezdeti nehézségekkel járó többletköltség, illetve utólagos javítás miatt, még akkor is, ha az adott műszaki fejlesztés megvalósító- 1 sának egésze igen jelentős megtakarítással jár, /Pl: statikai szerkezetek határon való tervezése/, A KDB ilyen esetekben figyelmen kivül hagyva a megtakarítással járó lényeges hasznot, elsősorban az elenyésző átmeneti kár miatt marasztalja el a tervező vállalatot, amit az a tervezőre há-. rit át. Mindez visszatartja a tervezőt a bátrabb megoldások alkalmazásától. Megemlíthető még, hogy a tervező vállalatok műszaki felszerelése korszerűségben és mennyiségben egyaránt elégtelen. /műszerek, számológépek stb./ ' . A kivitelező vállalatoknál a dolgozók anyagi ösztönzése a to gyakorlatban csak a műszaki fejlesztési témák megvalósításához kötött prémium feltételek kiírásával valósítható meg, ez azonban szűk körre korlátozódik és semmiképpen sem jelenthet általános mozgósító erőt. Érvényben lévő újítási szabályzatunk népgazdasági szempontból hátráltatja a műszáki fejlesztés gyors' érvényesitését és felesleges állami kiadásokat okoz. Ez abban nyilvánul meg, hogy a„kivitelező vállalat dolgozói nem érdekeltek a tervezés stádiumában, még a terv jóváhagyása előtt a tervező vállalat felé jobb, korszerűbb megoldásokra javaslatot tenni, mert ebben az esetben elesnek a kész tervekkor szemben a kivitelező által benyújtható újítási díjtól, l\0 . .. . . . • I I r
