Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1962-05-17

MOLNÁR JÁNOS miniszterhelyettes elvtárs megemlíti, hogy a hallgatók nevelése főképpen a marxista tanszékekre háramlik.

E tanszékeknek sokkal nagyobb szerepük van a hallgatók nevelésében, mint másoknak. Szerinte a marxizmus-leninizmus oktatása korántsem problémamentes az Egyetemen. A marxizmus-leninizmus oktatási színvonala nem elég magas, s nem elég meggyőző erejű, holott a többi egyetemmel szemben számos előnnyel rendelkezik. Van személyes tapasztalata arról, hogy előfordul vulgáris felfogás, sőt előadás is Egyetemünkön.

A napokban kint volt az Eötvös Kollégiumban és elbeszélgetett a hallgatókkal. A hallgatók közül többen megemlítették, hogy a marxista oktatás nem eléggé meggyőző erejű, száraz, elvont, kiemelték az oktatás negatívumait, Az ideológiai munka gyengeségét.

Földes elvtárs beszámolójához megjegyzi, hogy a Pártbizottságnak kellene foglalkozni a kommunista professzorokkal, mert egyeseknél nagyfokú önteltséggel lehet találkozni a Bölcsészkaron és a TTK-án. A tanszékvezetőknek a felelősségét kell felvetni és ugy párt, mint állami vonalon be kell számoltatni őket a tanszéken folyó oktató-nevelő munkáról.

Külön kiemeli a Pedagógiai Tanszék munkáját, módszertanát, hogy azok nem éppen megfelelőek.

Egyetért a jelentéssel a tekintetben, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a szakmai, ideológiai munkára, valóban ez a döntő kérdés, hogy a tananyag marxista-leninista szellemű legyen. Ez a munka folyik a Bölcsész és a Jogi Karon már.

Az Egyetem professzorai nem veszik ki részüket az általános kulturális és politikai vitákból, ilyen vita pedig elég sok van az egyetemen. Még a kommunista professzorok sem, pedig ennek az Egyetemnek kell válni az ideológiai élet központjáig vá. ettől biz még messze vagyunk. Szerinte van valami tehetetlenség az állami vezetésben és a pártszervezetben is.

Majd megemlíti Major Máté cikkét, ami szerinte vaskalaposság.

Király elvtárs a társadalmi hatásról beszélt, hogy elég sok pozitív hatás éri a hallgatókat. Ha rosszindulatúan vennénk, ugy nézne ki, hogy az egyetemen minden a legnagyobb rendben van, hanem a társadalom a rossz. A probléma abban van, hogy nem tudjuk még kellőképpen irányítani a hallgatókat ért társadalmi hatást. Ezt akkor tudjuk inkább, ha kialakul a szakmódszertan rendszere. Az bizonyos, hogy az V. éves hallgatókat az üzemekben és az ügyészségen nem érik negatív hatások.

S nem is szabad tudomásul vennünk, hogy az Egyetemen van negatív hatás is. Nekünk az a faladatunk itt, hogy ezekről a kérdésekről beszélgessünk, megfelelő ideológiai munkával vegyük ennek elejét, s vegyen részt az egyetem a negatív hatások elleni harcban és nevelje a hallgatóságot is erre.

Földes elvtárs felvetette, hogy több baj van a felsőéves hallgatókkal, mint az első és másodévesekkel a Bölcsészkaron.

Érdemes lenne ezt a kérdést megvizsgálni. Az elvtársak tiltakoztak az ellen, hogy van egy bizonyosfoku vulgarizmus, hogy ' _ __- 15 -r