Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1962-02-21
I 'I I 1 . fi I I | 1 1- 2 -2» A feldolgozás során szerzett tapasztalatok. ' -• \ 6 * Általában. leszögezhető, hogy kevés olyan kérdés volt eddig, ami ennyire felkeltette volna a dolgozók érdeklődését, mint a XXII..kongresszus anyaga. Olyanok, akikről eddig az volt a vélemény, hogy a saját mun kaján kivül semmi nem érdekli, fordultak kérdésekkel a pártsz-ervezet titkárához és nyilvánítottak véleményt a röpgyüléseken /pl. az Irányi utoai iskolában/. Sok o-lyan megnyilvánulás volt, ami azt mutatta, hogy a kongresszusi anyag ismerete a dolgozókat uj'kezdeményezősekre serkenti. Gondolkoznak azon, hogy a sajat munkaterületükön azt hogyan hasz - nositsák.ügy pl. az Iparművészeti Vállaüa t taggyűlésén Juris Ibolya, ismert ipar/mivé sz arról beszélt, hogy a maga munkájában hogyan tudja felhasználni, illetve művészi eszközökkel kifejezni a békeharcot. Ugyanott vetették fel a kongresszusi értékelés alapján a szocialista észtétika fejlesztésének a kérdéseit. A taggyűléseken, röpgyüléseken, egyéni és csoportos beszélgetéseken elhangzottak azt mutatják, hogy a vita nagyon sokoldalú. Nőtt az emberekben a sáját munkájuk iránti igényesség is. Egyes pedagógusok például keresik a jobb nevelői módszereket, pl. a Nádor utcai iskolában az igazgató helyettes előadást tartott a' számonkérés ujabb módszereiről. • Ugyanakkor itt tapasztalható egy egészségesnek látszó türelmetlenség is: határozott és egyértelmű utasításokat várnak a felsőbb szervektől nevelési kérdésekben. A kommunizmus építésének 20 éves távlati tervét általában csak felületesen ismerik. A tanárok között, a kulturális jellegű intézményeknél , szinte csak azokkal a részekkel foglalkoztak, amelyek nevelési szem -pontból érdekes, illetve, a munkájukkal kapcsolatos. Ezenkívül természetesen az életszínvonal emelésének a kérdésével Is. A Nádor utcai iskola VII. és VIII. osztályosai számára tartott osztályfőnöki órákon, to melynek témája az volt, hogy hogyan élnek az emberek majd a kommuniz - musban, megmutatkozott, hogy a gyerekek a kongresszusi anyagnak ezt a ^ ! részét meg lépőén alaposan ismerik ós foglalkoztatja is őket. Kulturális szerveknél a 20 éves tervvel kapcsolatban felmerült az is, hogy a„kommunizmus épitése során a dolgozóknak egyre több lesz a szabadideje és oz az ő számukra - művészek számára - nagyobb és több feladatot is jelent. A 20 éves ^vlati terv iparra ós mezőgazdaságra vonatkozó részeiről kevés szí eöett ezt egészen felületesen ismerik csak /itt mutatkozott meg a szemléltető agitáció hiánya/. A„kongresszusi anyag nemzetközi helyzettel foglalkozó részeinek meg - tárgyalását a napi politikai események közelebbhozták, és ezeket a részeket elég alaposan megismerték:. Több helyen felvetődött ugyanakkor, hogy a személyi kultusszal kapcsolatos kérdések felvetése nem gyengeitette-e a kapitalista országok kommunista pártjainak a helyzetét, kü - Ionosén a francia pártét /pl. az Irányi utcai iskolában/. Mindenhol megmutatkozott, hogy a dolgozok látják a XXII. kongresszus nemzetközi kérdésekkel foglalkozó részeiben is a békéért folytatott harcot. Pl. a Bolyai Textiltechnikumban a német kérdéssel kapcsolatos szovjet álláspontot értékelve elmondották, hogy ez is azt mutatja, ami éppen nem a gyengeség, hanem ellenckzőleg az erő jele. ________________________________________IX _______________ I ,
