Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-01-25
A tagjelöltek taggá vald felvétele kb. 40 %-os, akinek lejárt a tagjelöltsége. Ezt minden hónapban kimutatjuk, nagyon megnövekedett a tagfelvételek száma. -Foglalkoznak azzal, hogy időben a tagság elé vigyék és foglalkozzanak a sorsukkal. A tagság aktivitásáról nem tudok mit mondani. A megbeszéléseket rendszeresen megtartjuk, ők is elmondják a problémájukat. Marosné elvtárs: Néhány ki ege szi té s :Nálam csapódik le, akit elutasítunk, aki nem a budapestihez megy. Az egyén szempontjából nagyon fájó dolog lehet, ha elutasítják. Az alapszervezet vezetősége, vagy a titkár sok esetben azt mondja, hogy nem tudtunk vele mit csinálni, és elutasítottuk. Egy sor olyan dolog van, mint pl. 50 éven felüli jelentkezik párttagnak még a nyugdija előtt, hogy ha nyugdijba megy,párttag legyen. Egy nő több esetben volt nálam, i gyekszme őt lebeszélni. Az indokaink között az is szerepel, hogy elsősorban fizikai munkásokból vagy az értelmiség köréből veszünk fel tagokat és sokan arra gondolnak, hogy ebben a kerületben nem vesznek fel, mert ez egy ilyen kerület, majd elmegy más lcerülety be. Visszautasítjuk azért, mert alkalmazott, vagy mert nem vég -zett elég társadalmi munkát. Az építőiparban tapasztalatunk szerint jelentős előrelépés van a tagfelvételek terén, különösen az 1960-as évben. A. tagj elölt ség utáni időben általános tapasztalat, hogy a párt - 'munkát fHytaaij á^/Zde nemZl ehet' mondaniHo gy azt a munkát vég - c zik 'tovább. A minőségi változásra /ellene fokozottabb gondot fordítani . " "ít pifrtvezetőség nem mindig ért egyet az elutasítással. Egyik külker. vállalatnál elutasítottunk, mert ellenforradalmár volt. A titkár bejött és nem tudtuk neki megmagyarázni, hogyan mondja meg a tagnak, mert ő sem értett egyet az elutasítással. Az építőiparban a tagfelvétel szempontjából a műszaki vezetőknél van lemaradás. Méhes elvtárs: Ismerve a budapesti tapasztalatokat, el lehet mondani, hogy ugyanaz a helyzet, mint általáoan Budapesten. A Budapesti Pártbizottság előtt volt és ott pozitiv irányban értékelték. Ez nem kampánysze-_ rüen megy, hanem a meglévő párttagság neveié se~'és a“"í'riss erők he~ v o nasa~a ~párttrf. ~Velerainvem szerint a követ elménveket nem c sölcken'tefífTáháném' nüvelrirlcilTené~T A pártépitésnek ezt a témakörét szo~~ ’ros összefüggésbe hozta a párt politikájával. Ami a pártot illeti, nem cél az, hogy a párt számszerűleg növekedjen, ümi a pártonkivü- ' lieket illeti, ott korlátlanul kell dolgozni. Sokat kínlódunk a bizalom tekintetében is. Kényelmetlen az elutasítás ós több helyről tapasztaltunk olya© helyzetet, hogy a taggyűlésen már nem olyan aktivak a tagjelöltek, mint korábban. Nem kell megijedni, ha a párttagság nem fog olyan mértékben növekedni 1961-ben, mint 1960-ban. ~BTzonyos szervezeti erősítésre is szükség lenne az építőiparban. A szétszórtság és a különböző objektív nehézségek jelentkeznek a párt szervezetek munkájában. Az elutasítások területén rendkívül nagy a sablonosság. A tagje - löltfelvételi bizottság megalakult ós az elvtársak megszokták, hogy mit kell irni, de az elvtársak figyelmét szeretném felhívni a gondosságra, mert nagyon komoly politikai hatása van annak, hogyjó milyen választ ir a Pártbizottság. Az irány jó, a párt előtt álló feladatok nőnek, a követelmények még szigorúbbak legyenek. JO _________________■ \/ í _ or "- 7 -•
