Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-03-22
' f .....'" * '...' 1 ......' ' " ".... i- 15 -H ly a Általában ma a tervező vállalatok által kő szített terveket 80-90 /-bán lehet reálisnak tekinteni. Tagadhatatlan, hogy az éves tervezés meghatározásnál lénye. * ges volna, hogy előbb váljon a terv ismertté, hogy a vál lalatok szervezettebben tudják munkájukat végezni. Gyakran előfordul, hogy biztosítanak egy tervezői kapacitást'és kó• ‘ sőbb nem tudják ezt a kapacitást kitölteni, ezen a téren a jövőben feltétlenül javítani káli. A jelentés értékelési részét illetően csatlakozom Gergely elvtárshoz, hogy általában veti fel a problémákat. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy a mai beruházási rendünk alapvetően helyes, ha ezt betartanák, az itt felsorolt hiányosságok is megszűnnének. Két oldalról jelentkezik a hiba, a tervező szervezet oldaláréi, elsősorban tartsák be a be - ruházási előírásokat. Ugyanez jelentkezik a beruházási vállalatok részéről. A tipizálásra vonatkozólag szeretném megjegyezni, hogy a tipustervezás értelmezésében feltétlenül változtatást kell eszközölni. A tipizálási elsődleges colját abban kell látnunk, hogy a beruházásokat gazdaságossá tegyük. A tiszapalkonyai vagy tó a székesfehérvári példa a tipizálásnak az eredménye. Rendkívül lényeges, amit a jelentés kidomborít, hogy a kivitelezési költség normatívák rendelkezésünkre álljanak. A költség normatívák tervezése folyamatban van. A vidéki vál - lalatoknál házi normatívákat vezettünk be. Nem tudnám úgy elfogadni, ahogy Kardos elvtárs megfogalmazta, hogy ösztönöz a mai díjszabás. Azzal mindvégig számolnunk kell, hogy a tervező szervezet még öntudatos dolgozóinál is fennáll az a helyzet, hogy próbáljunk költségesebb terveket készíteni, de a társadalomnak oda kell tenni a korlátot. A KGST keretén belül, azt hiszem alapvető tévedés van. ők dolgoznak ezekben a feladatokban és pontosan tájékoztatnak arról, hogy a KGST-n belül működő országok között nemzetközi munkamegosztás alakuljon ki. Azonban ennek a bevezetéséhez rendkívül sok feladatot kell végrehajtani. Pl.a közös nomenklatúra kidolgozása. Általában technológiai terveket vettünk /■—> át, főleg a Szovjetuniótól és soha nem vettünk át épülettervet, mert más a tűzrendész éti szabályzatuk stb. Most folyik a munka, hogy ezek a szabályzatok egységessé váljanak. Magyarország fogja kidolgozni a tüzrendészeti szabályzatokat. A bérezéssel kapcsolatban: Trautmann elvtárs határozta meg. Egyetértünk az előterjesztésnek azzal a részével, hogy a tér. vezoszervezeteknél a teljesítmények alapján a bérkeretek eme^ lése nélkül széthuzottabb bérskálát, fizetést kellene a lkai - mazni. Az anyag röviden érinti a tervező vállalatok és az építőipar kapcsolatát, ez rendkívül fontos probléma. Uj szemléletű tervezési megoldások arra mutatnak, hogy egyes tervezőink a párt és kormány céljainak érdekében dolgoznak, szorosabb lett a kapcsolat a tervező vállalattal. Molnár elvtárs: Úgy érezzük, hogy a jelentés fontos kérdésekkel foglalkozik. Af ____________________________ - —...................................L. ________... _ . ._____________________________________________________ _________________________________
