Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-03-08
fm*MP*raiM»smwammmtx ' ■yM:/Xxk . . ' 5....". ÁbSűí’v:-/" ■ ;: '5u';3.3 agrárökonómiái munka érdemi koordinációját. A munka megjavítása végett nagyon fontos, hogy ezt a problémát külön megvizsgálják és megoldják. Összefoglaló értékelés Az egyes társadalomtudományi intézetek ideológiai - tudományos munkája, az adott tudományágban betöltött szerepe, eredményei és gyengeségei között különbségek is vannak, a lényeges, fontos tendenciái: azonban közösek: 1/ A társadalomtudományi intézetek - tudományáguk marxista szellemű művelésének igényével - a proletárdiktatúra időszakában X fokozatosan alakultak ki. Az 5o-es évek elején létrejött társadalomtudományi intézetek káderei között a polgári indulású, de lojális tudósok mellett, kevés tapasztalt, marxista felkészültségű káder és sok fiatal, kezdő, túlnyomórészt a párthoz hü, a marxizmus-leninizmust tudatosan vállaló ember volt. A társadalomtudományi intézetek fejlődését, a tudományos kutatásnak marxista-leninista, pártop szellemű, alkotó kibontakozását megnehezítette a személyi kultusz légköre, a dogmatizmus hatása. Különösen károsan és rombolóan hatott az ellenforradalmat megelőző időben, az ellenforradalom alatt és közvetlenül azt követően a marxizmus-leninizmus, a szocializmus elleni támadás, amelyben vezérszerepet játszott a revizionizmus; újra jelentkeztek és nyíltan felléptek a polgári ideológia különböző áramlatai, a pozitivista, szellemtörténeti, nacionalista stb. irányzatok. Ezzel magyarázható, hogy az 1957-ben megindult marxista ideológiai offenzivában a társadalomtudományi intézetek - mint intézmények - kezdetben nem vettek részt. A szocialista konszolidációnak, a politikai helyzet megváltozásának, a párt ideológiai fejlődésének hatására - különösen 1958-tól - az intézetek politikai állapota is megjavult, bár itt a konszolidáció viszonylag lassan ment végbe. Az intézetek politikai-ideológiai helyzetének megjavításában, a munka újjászervezésében és megindításában jelentős szerepe volt a Politikai Bizottság és a Titkárság határozatainak, a Központi Bizottság Tudományos- és Kulturális Osztályának, a K.B. mellett működő elméleti munkaközösségelmek, a tudományos élet párt- és állami vezető szerveinek. Az elmúlt években eredmények születtek a magyar ______________- - - -* - —— — - ------------------A- -—-------------------------------—-----------------------------------------------------------------------^-------------------------—■----------------------------—------------------------ ■-------------------------------------—----------i i ——é----------------------------