Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-03-08
II I-njelentek. /A Magyar Tanácsköztársaság jogalkotása. A mezőgazdasági rendeltetésű földekre vonatkozó hatályos jogszabályok magyarázata. A gyarmati népek és a nemzetközi jog a történelmi fejlődés tükrében. A valóságtudat újabb vonása a polgári szociológiában. A szocialista állam fejlődésének kérdései az SZKP XXI. kongresszusán. A járási és községi tanácsok szerepéről és hatáskörük fejlesztéséről a mezőgazdasági szövetkezetek állami irányításában. Népi demokratikus államunk fejlesztésének kérdései az MSZMP VII. kongresszusának határozataiban. A terv megvalósítását szolgáló jogintézmények./ Hiányok tapasztalhatók azonban az Intézet munkásságában az ideológiai harcban való szervezett részvétel és az egyes jogágak helyes arányainak kialakításában. Kevés, vagy úgyszólván nincs az Inp tézetnek külső rendezvénye, ahol a vitában az Intézeten kívülálló jogászok, gyakorlatban, államapparátusban'dolgozók részt vehetnének. ( Hiányos az Intézet tudományos szervező, koordinációs munkája. A Tudományos Tanács tagjain kivül alig kapcsolódik az Intézethez külső kutatóknak szélesebb köre, akik egyes témák kidolgozásával vagy a kutatási eredmények népszerűsítésével foglalkozhatnának. Az Állam- és Jogtudományi Intézet káderállományának szakjogágakkénti megoszlása nem minden vonatkozásban tükrözi a gyakorlati jogélet által támasztott szükségleteket. Egyes szakjogágak, mint pl. a büntetőjog és nemzetközi jog káderállománya kielégítő, esetleg létszám szempontjából magas, más, a népgazdasági szükségletek szempontjából fontos jogágak ellátottsága szegényes. így például a munkajog és a termelőszövetkezeti jog számos olyan elméleti kérdést vet fel, amelyek megoldása a szocialista jogrendszer arányos fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlen. Az Intézet munkája nem eléggé igazodik az adott jogterületen beiül felmerülő legaktuálisabb problémákhoz. Különösképpen szembetűnő ebből a szempontból, hogy a jogelmélet olyan területet jelöl meg kutatási feladatul, amely az irodalomban már többször felvetett és kidolgozott téma. Pl. A népi demokratikus állam formájának problematikája, amelyet a marxista irodalom már többször tisztázott. Alig nyúlnak hozzá azonban a joggyakorlat által ténylegesen felvetett, elméletileg többé-kevésbé kidolgozatlan, a gyakorlati jogalkalmazás szempontjából nélkülözhetetlen fontos problémákhoz. /Okozatosság a jogban, a jogalkalmazás problémái, joghézag, szokásjog stb./ ____________________________________35_________________________________________- - - - • *— — -v.—■—— ——“—— —^—.--_ • _ • •-------
