Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-03-08
eWeí«»Sía>K,«lMBíSV,'ir«íoíW,-á.« Í V * ’ | _ 9 _ I ^ j Az Intézet vezetőinek és munkatársainak egy része számottevő tevékenységet fejt ki irodalmi életünkben, bár az Intézet egyes dolgozóinak kritikusi munkássága - eszmei-politikai tartalmát tekintve - gyakran polgári-kispolgári /népies, dekadens stb./ hatást tükröz. Ilyen jelek mutatkoznak az Intézet folyóiratainak némely cikkében is. Az irodalomtörténeti tudományos munka fejlődését gátolja, hogy nem folyik kellő ideológiai tudományos vita a polgári, kispolgári irodalomfelfogás különböző irányzataival, elég erős még a polgári "objektivizmus", pozitivizmus, a polgári esztétizmus, a revizionista és népies esztétikai koncepciók hatása; sokszor csak formális a marxista módszer alkalmazása, nem megfelelő a szovjet és népi demokratikus, a nyugati marxista szakirodalom ismerete. Egész iro^ dalmi életünk, a benne az Intézet munkájának egyik legnagyobb gyengesége, hogy nem fordítanak megfelelő gondot a marxista esztétika tanulmányozására és művelésére, pedig ez mind az irodalomtörténeti kutatásunk, mind a marxista kritikánk, de egész élő irodalmunk s irodalmi közízlésünk szocialista fejlesztésének lényeges kérdése. Az Intézet legkisebb és a kutatók színvonalát, tapasztaltságát tekintve is leggyengébb részlege az irodalomelméleti csoport. Az Intézetnek az irodalomelméleti tudományos munkára még nincs átgondolt, kialakult munkaterve, hazánkban sehol sem dolgozzák fel rendszeresen a marxista esztétika problémáit. Irodalmunk története marxista szintézisét, az egyes kor.rv szakok feldolgozását elősegítené az együttműködés és a szervezett kollektív munka a történészekkel, a filozófusokkal stb. A XX. század irodalma vizsgálatának keretében elhanyagolt a szocialista irodalom és a népiesek kutatása, háttérbe szorul az irodalmunkban és irodalmi közvéleményünkben ma is erőteljesen ható polgári esztétizmus és más pdgári irányzatok elemzése. Nagyobb súlyt helyeznek a XX. század első időszakára s kevesebbet a közelmúlt /az első világháborút követő időszak, s a felszabadulást követő irányzatok/ feldolgozására. Ugyancsak szinte teljesen elhanyagolt a világirodalom mai és tegnapi /XX. századi/ áramlatainak átfogó értékelő elemzése. Az Intézet munkatársai egy részének /kb. egyharmadánalc/ igen alacsony a produktivitása; több olyan kutató van az Intézetben, aki még nem érdemelte ki, hogy teljesen függetlenítsük a tudományos __________________________________________33
