Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-03-08
I i .-■ 4 * ■ Ám f f \ ... 4 ! siszta Németország életterében 1933-39, a Forradalom és ellenforradalom a Tanácsköztársaság idején a Dunántúlon, továbbá két dokumentumkötet. A felsoroltak mellett a közeljövőben várható: A munkásosztály összetételéről és helyzetéről, A földreform a Tiszántúlon, valamint Az állam és egyház viszonya a népi demokratikus Magyarországon témájú nagyobb munkák befejezése./ Elsősorban a Történettudományi Intézet érdeme, hogy már az egyetemi hallgatók rendelkezésére áll a Magyarország történetének egyetemi tankönyve az őskortól 1849-ig és jegyzet 1949-19oo-ig, bár e tankönyvek koncepciójáról viták folynak. Az Intézet feladataival összhangban átszervezték az Intézet Tudományos Tanácsát, létrehozták a legújaobkori magyar törté- ' neti osztályt, amely jelenleg 9 kutatóval dolgozik. Az elért eredmények ellenére azonban ma még mindig elég nagy elmaradás van a régebbi korszakok kutatásához képest, a legújabbkori kutatások kezdetleges állapotban vannak. Ennek okai: a/ A politikai bátortalanság, amely részben egyes kutatók marxista képzettségének gyengeségéből fakad, részben pedig abból, hogy a revizionizmus és a dogmátizmus hatása még nem küszöbölődött ki teljesen a történettudományból sem. Egyes kutatók még ma is - tévesen - úgy vélekednek, hogy a jelen problémáival valő foglalkozás nem tekinthető a történettudomány feladatának. A legújabbkori kutatásokat nehezíti az is, hogy a kutatók nem járhatnak olyan kitaposott y-v úton, mint a megelőző korok kutatói. b/ A legújabbkori történelemkutatással foglalkozó szakemberek nagyrésze még elég fiatal, nem elég tapasztalt és az erőket sem koncentrálják még az időszerű problémák megoldására az Intézeten belül és kívül. c/ Nehezíti a legújabbkori témák kutatását a levéltárak állapota is. A levéltári anyagoknak a korszakbeli része rendezetlen és nehezen hozzáférhető. Az előbb említett okokkal függ össze az is, hogy az átfogó történeti munkák elkészítése lassan halad. A magyar nép történetének rövid áttekintése, bár kéziratban már készen van, a munkák jelenlegi állása mellett legjobb esetben is csak 1962-ben jelenhet meg. Az egyetemi tankönyvnek az 19oo-tól 1919-ig terjedő korszakot tárgyaló része a tervek szerint csak 1963-ra, az 1919 utáni fejezetek megírása pedig csak még később készül el. a_____ í . . ... j
