Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-22
/ ” ' " ’ " 11 ' ‘ ' "''r " "" \ ;■ A t t- 3 - fe/o sokszor formálisan tettekben is megmutatkozik. Pl: sok osztálybekapcsolása az 5+1-es oktatási formába /Eötvös gimnázium/, mégsem jelent ez az egész tantestület részéről olyan pozitiv hozzáállást a munkaoktatás bevezetéséhez, amely a fiatalok életre vald felkészítését, nevelési szempontból is intenzivebben előmozdítaná. Fennáll az a probléma is, hogy a helyes elvek gyakorlati megvalósítása már a nyiltszini kiállást követeli meg a tanárok és tanulók előtt és ezt még sok tanár nem vállalja. Vannak olyan tanárok, akik szükebb körben, ahol tudják, hogy nézeteik pozitiv irányú megváltozását szivesen fogadják "bátrak", de passzívak maradnak a tömegben, mert azokkal szemben, akikkel esetleg nemrégen még egy nézeten voltak, nem érzik elég erősnek magukat álláspontjuk megvédésére. Mindhárom gimnáziumban van ilyen jelenség. fi Középiskoláinkban egyik legnagyobb visszahúzó fék egymásnézeteinek túlságos "tiszteiében tartása", az álhumánum, a kritikátlanság: "meg ne sértsem",„"mit gondolnak rólam"... "legyen magánügye mindenkinek a világnézete...". Ez bizonyos vonatkozásban a felettes szervekkel való kapcsolat őszinteségét is veszélyezteti. Az iskola vezetők a belső problémák takargatásával nehezítik a fejlődést is. /Mindez a felső irányítás bizonyos merev mechanikus módszereiből táplálkozik, aminek emléke még mindig él, pl. egy-egy elkövetett hiba azonnal különböző értekezletek témájává vált és ezekből esetenként messzemenő következtetéseket vontak le, stb./. E nézetek gyökere lényegében az elvi bizonytalanság. De a pártszervezeteknek és az iskolavezetésnek is fel kell ismerni e magatartásban a már sokaknál őszintén felmerülő segitség-várást a bátorító melléállás igényét is, az első olyan törekvéseket, amelyeket mindenek előtt a kommunistáktól, a vezetőktől függően válnak határozottá, érlelődnek tettekké, vagy épen elsorvadnak, a bátorítás, buzdítás hiánya miatt. Ha pl. a Veres Pálné gimnáziumban az iskolavezetés és a pártszervezet határozottabb, de egyben meggyőzőbb módszerekkel foglalkozott volna több pártonkivülivel, már eddig is politikusabbá vált volna a tantestület légköre. — A tudatformálódás tettekben megmutatkozó pozitívum a tanárok tanórán folyó munká,jában , a világnézeti és erkölcsi nevelés lehetősége tudatosabb kihasználásra való törekvés. A kerületi gimnáziumokban is általános, hogy a tananyaggal kapcsolatos konkrét előírásoknak különböző színvonalon ugyan - de igyekeznek eleget tenni. Pl. fizikai törvényszerűségek, az anyag tulajdonságai, a tanácsköztársaság történelme, irodalmunk antiklerikális hagyományai, stb. hü bemutatása. Azonban a tisztán értei mi ráhatás még nem elégséges ahhoz, hogy a gyermekekben az ismeretek mellett meggyőződés is alakuljon ki mindezek igaz voltéról. Hogy érzelmileg is rokonszenvezzenek mindazzal, ami szocialista rendünk kialakulását elősegítette, vagy alappillére marxista gondolkodásunknak, magatartásunknak. | ________M2 j I ‘ l_______ ■ ' - — —■ - - re .... ■ -f-fi-. 67 ~ --------—— --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*--------------------------------
