Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-08
■■ ■■ ■ "‘fm\ I $ Y\ ÁJ Ez a Végrehajtó Bizottság munkájával is szorosan összefügg, erről már beszéltünk több elvtárssal. Aki f&előse egy-egy anyagnak, az vigye végig, mert a munkatársak is ugy vetik fel, hogy sokat kapnak a Végrehajtó Bizottsági ülésen, szélesebb látókörrel vizsgálják meg a maguk területét, de a kérdés hogyanjára, melyek a fő - kérdések a sok kérdésből, erre kell a legtöbb erőt fordítani. Mi erről a PT0~n nagyon sokat beszéltünk, vitatkoztunk. A termelés pártellenőrzése nagyon sok tapasztalatot adott. Amig a gazdasági vezetők részéről politikamentes szemlélet alakul ki, addig a pártmunkások részéről elsősorban a politikai oldal mutatko - zik meg. Ezt nálunk a kerületben is meg lehet látni a termelő üzemek vonatkozásában. Helyes az, hogy a PTO és az Ágit. Prop. Osztály együttműködése legyen jobb, de a Végrehajtó Bizottság adja meg az irányítást, hogy miben kell fokozni az együttműködést. Nagy előrelépés van a munkatervek elkészítésében, információ, pártoktatás stb. kérdésében. Jó lenne, ha a Pártbizottság, a Végrehajtó Bizottság és az osztályok munkátervót megkapnánk. Nagyon örülnének a Munkatársak, ha a Végrehajtó Bizottság tagjai rásztvennónek az osztályértekezleteken. fa Az aktivahálózattal többet kellene foglalkozni. Fekete elvtárs: Maros elvtársnővel teljes mértékben egyetértek. Elsősorban leszö - geznóm azt, amit Vass elvtárs mondott, hogy nem kelett volna a Budapesti Pártbizottságnak minket arra ösztönözni, hogy ilyen jellegű kérddst napirendre tűzzünk, nagyon helyes volt napirendre tűzni. Megítélésem szerint a múlt esztendőben jelentős előrelépés ' történt. Több olyan szervet vizsgált meg a Végrehajtó Bizottság, amivel azelőtt nem is tudott foglalkozni. A Végrehajtó Bizottság látóköre bővült és olyan szervezetekre tudta ráirányítani a figyel: " mét, amelyekkel azelőtt nem tudott foglalkozni ós ezeknek az aktivitását növelte. Ebben a tekintetben tovább kell lépni, egyetértek Vass ás Sebes elvtársak javaslataival, hogy csoportos beszélgetéseken kell rósztvenni a Végrehajtó Bizottsági tagoknak. fa Azt hiszem az elmúlt év vizsgálazát ha figyelembevesszük - de fő lég a második félévet - akkor azt látjuk, hogy azokra a gazdasági kérdésekre próbáltuk a pártszervezetek figyelmét fordítani, amelyek az építőiparban, helyiiparban, tervezőintézeteknél stb. jelentkez - tele. A probléma ott van, hogy nem tudtunk odáig eljutni, nem tud tünk elég segítséget nyújtani a pártszervezeteknek, hogyan fogják meg a kérdést. Az elveket tisztázni tudtuk, de a kérdés/ hogyanját nem tudtuk megmagyarázni. Elsősorban a Pénzügyminisztériumra gondolok, bizonyos fokig tudomásul vettük a minisztériumokban lévő jelenségeket, amelyek még ma is általánosíthatok. A harmadik kérdés, amelyből kiindulok az, hogy a Végrehajtó Bizottság meg tudta-e teremteni az összhangot a munkát illetően. Ebben a kérdésben szervezeti téren az 1960-as évben értük el a legjelentő - sebb fejlődést. A pártszervezetek belső életével intenziven foglalkoztak a munkatársak a Végrehajtó Bizottság határozatai alapján. Ugyanakkor a céltudatosság a munkában, a végrehajtás ellenőrzése elsikkad, ezt több elvtárs említette. Egy évvel ezelőtt megvitatta a Pártbizottság a munkastílusát és erről határozatot'hozott. Ezt végig tudtuk vinni a pártszervezetekben, de utána elaludt a kérdés és van még egy-két határozat, ezekért én vagyok a felelős, amelyeket gyakorlatilag nem hajtottunk végre. ff _ BT —- 16 -ff tt
