Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1961-02-08

Az apparátusban dolgozó elvtársak munkájára jellemző, hogy minden­féle munkát nagyon lelkesen elvégeznek. A Végrehajtó Bizottság mun­kájában az a legnagyobb erény, hogy mentes minden fúrástól ós a kérdések vitájánál a közös segitás és kritikai szellem a jellemző. Én már korábban is mondtam, hogy szivesen jövök el a Végrehajtó Bizottsági ülésekre, mert itt a közös munka a jellemző és nem vol­tak nézeteltérések és elvi differenciák. Munkánk elvégzéséhez min­den szubjektív előfeltétel megvan. Az apparátus és a Végrehajtó Bizottság között helyes kapcsolat alakult ki, ezt a kapcsolatot tovább kell vinni. Az eddig elért eredményeinknek ez az egyik for­rása. Felmerült az a kérdés is, hogy mint az igényesség, mint pe - dig a munkánk bírálatában többet kellett volna tenni ós többet is kell tennünk. Az igényesség kérdése azzal függ össze, amit Vass elvtárs említett, hogy nagyon sok téma kerül ide ós bizonyos mér - tákben a mennyiségi munka akadályozza a végrehajtásokat. Minden - egyes sajátos területtel foglalkoznunk kell, igy a minisztériumok­tól kezdve a XTSz-ekig, pedagógusokig mindenkivel. A kérdéseket nem látom egyszerűen megoldhatónak, mint ahogy Vass elvtárs emli - tette. A jövőben alaposan ki kell választanunk a témákat, ezzel egyetértek. Tudjuk azt, hogy egy-egy kérdésnek a megvizsgálásán, elkészítésén belül nem mindig tudjuk megfogni azt, ami a cálszerü­­séghez vezet. Itt volt pl. az Épitésügyi Minisztérium anyaga, ho - gyan segiti a tervezést és a gazdaságosságot. Ez csődöt mondott, hibát követett el az Építésügyi Minisztérium Pártbizottsága is, több gondot kellett volna fordítani az anyag elkészítéséhez. Talán a minőséget vinné előbbre, ha nem általános cimet adnánk, hanem egy, kiemelt, legfontosabb kérdést néznénk meg, amihez kapcsoló - dik a terület főkérdd se is. Nagyon nehéz csak a pártszervezet tük­rében vizsgálni a kérdést. A vita a második percben átment a gaz­dasági kérdésekre, ami nem elsősorban a pártszervezet feladata. Látok lehetőséget arra, hogy a reális alapon maradjunk és túlzott követelményeket ne tartsunk szemelőtt, ez vonatkozik arra is, amit Vass elvtárs felvétett. A másik javaslatot - hogy 10-20 embernek előre kiküldjük az anya­got - nem lehet általános módszernek tekinteni, de lehet ugy, hogy ta* egy idő után lehetővé tudjuk tenni. Sokkal több energiát fordítunk a kérdés előkészítésére, mint végrehajtására és én is elkövettem y azt a hibát, hogy nem törődtem azzal, hogy a határozat megfelelő­képpen eljusson, igy magyarul mondva: irott raalaszt maradt. így a Végrehajtó Bizottság sem tudta, hogy milyen határozatot hozott”. Ez persze azt követeli meg, hogy munkánkban általánossá voljon a feladatok végrehajtásának napirendre tűzése/. Egyik legfontosabb munkánk az, hogy közvetlen kapcsolatban legyünk az alapszervekkel. Az igazgatóval és a párttitkárral beszélve sok olyan dolgot megtudunk, amiből látjuk, hogy őket munkájukban sok apró dolog akadályozza és ez bennünket is rávezet, hogy az ólet bonyolultabb, mint ahogy gondoljuk. A Pártbizottság problémája változatlanul fennáll, nem sikerült a maga helyébe tenni a Pártbizottságot, hogy egy irányitó szervezet legyen, az irányitó szervezet továbbra is a Végrehajtó Bizottság ma­radt. Sokszor légüres tér van a minisztérium ós a Pártbizottság között. Nem látom világosan, hogy a Budapesti Pártbizottságnak milyen ha - tásköre van a minisztériumot illetően. or- 14 -* ' Kardos elvtárs: f f J tt

Next

/
Thumbnails
Contents