Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-08
- 11-. - 4 r4 Borsos László et. Abból kell kiindulni, hogy a kerületnek van egy jellegzetessége, azon túl, amit az elvtársak felvetettek. A nagyobb, a népgazdaság szempontjából fontosabb szervezeteknek kellene, hogy több segitséget adjunk, azonban a kevésbbé fontosabb szervezetek munkája, kérdéseik, problémáik nagy feladatot jelent. Ezekkel kénytelenek az elvtáraak többet foglalkozni, mint a nagyobb szervezetekkel. A másik pedig az, hogy ennyi szervezetet irányítani, vezetni,főleg társadalmi munkatársakon keresztül, nagy feladat. Körülbelül 4oo társadalmi munkatárs van, akiknek tájékoztatása, feladatokkal való ellátása, problémáik tisztázása nagy feladatot jelent. Ezt az utóbbi időben az apparátus jobban oldja meg, pedig komplikált feladat. Egyetértek Maros elvtársnő által elmondottakkal az eredményeket illetően. Alá szeretném huzni, hogy azokonlcivül, amit az elvtársak elmondottak a Központi Bizottság politikája járult hozzá ezekhez az eredményekhez. Ebben nagyon sokat segített,hogy az apparátus szín- W vonala, az elmúlt idben növekedett. Azok a cserék, amelyek történtek fe -személyi - az utóbbi időben, nem jelentett az apparátusnál színvonal csökkenést, hanem javulást, Az uj elvtársak elég jól dolgoznak. Hosszabb időre visszamenőleg összehasonlítást téve a végreha jtóbizottság és apparátus munkájában a következetességet lehet megállapítani• Van javulás olyan témák rendszeres t nulmenyozasa terén, mint az egyetem kérdése, amivel régebben keveset foglalkoztunk.Ezek a kérdések - felvételi politikától kezdve egyetemi rádérproblémák, egyetemi ideológiai problémák - rendszeresen kezbe vannak, tartva, ezek fontos kérdések. Ezt azért emelem ki, mert ilyen következetességet kell egy sor más kérdésben is megvalósítani. Az a lapszervezetek felé valé differenciált munka ke/rdeseben xel— :tétlenül van jelentős fejlődés részben a titkári értekezletek s „ 1egyéb reszortoaok különböző nagyobb csoportokban való tájékozta oasa. Azonban én nem is a tájékoztatás és ilyen fajta difierenoialtsagra tfakarok kitérni - ez jó - hanem inkább a végrehajtás megszervezese Jvonalán kell nagyobb diferenoiáltaágot biztosítani. „Itt nemcsak a QZ OT Vö2 8'fc6 k j 6 X GH’fcŐS Gfíéli , ilElllGBl B.Z £1(10 t b kcldGX* — XO-fi öt 0 3 Gg 6 C Í3 fi— gye lembe kell venni. Az adott káder—he .ly zet ben egy sor helyen nagy differenciák vannak a végrehajtást illetően. Arra gondolok, hogy a 'gyengébb alapszervezeteknek fokozottabb segitseget adni, „meg „kell tanítani a kis pártszervezeteket a helyi politika kialakítására. •— '•Meg kell tanítani őket arra, hogy az összes nagy kérdésekből„ki tudják választani a saját feladataikat. Ez hosszú, talán sok évig tartó munka• dG erre tudatosan törGkodni kell? mórt részben a pártszervezetek túlterhelését is okozza az, hogy szinte kiválogatás nélkül minden témát ami felmerül valahogy meg akarnak vitatni. Nem válaszszák ki a helyileg fontos problémát, mindenbe bele kapnak egy taggyűlésen csak azért, mert a kerületben szó volt a termelékénységről, a mezőgazdaságról, a szövetségi politikáról, stb. ügy gondolom, hogy bizonyos idő után, miután elegendő tapasztalat lesz, hogy hogyan kell segiteni az alapszervezeteknek, általánosítani is lehetne és módszerben! és egyéb segitséget adni az összes alapszervezeteknek a helyi politika kialakításához. Az ideológiai kérdésekkel kapcsolatban az elmondottakkal szintén egyetértek. Azt szeretném hozzátenni, hogy az én tapasztalataim szerint - bár az alapszervezetekben is egyre bátrabban tárgyalnak .ideológiai kérdéseket - egy kicsit háttérbe szorulnak olyan ha baro-1 zatolc, mint pld. a VII,Kongresszus határozatai az ásott területre f » "■ 'v‘- ■TBLOtmata •■' • .. .• . . . ss. s*. “■ *•-* . 1______________________________13______________________________________
