Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-01
- 17 -4, ( «fbmbenf az nem érti a prole tárosztály harcot. nem érti. hogy nekünk azért kelLlqnulroányoy.ni. az értelmiség multiátf arculatának összetevőit, hogy ^megtaláljuk azokat a módszereket, amejyekr M elősegíthettük vele a kapcsolatunkat, szövetségünket, hogy egyben segítsünk neki megszabadulni a múlt terheitől, amely még a vállait nyomja. S fordítva: aki csak azt látja, hogy a szocializmus épitősében szükség jmiL-JUmmkásooztály és értelmiség szövetségére, de nem veszi észre, hogy ez a szövetség arra szolgál, hogy ugy működjünk együtt az értelmiséggel, hogy szocialistává neveljük# az nem érti a szövetség tartalmát, lényegét. Az a fejlődés, amit az értelmiség megtett, még nem elégséges egy részüknél. A revizionista ideológia a burzsoá szokások még hatnak náluk. Ezek ellen fel kell lépni. Csak a náluk meglévő helytelen jobboldali és dogmatikus nézetek, hatások elleni harcban lehet elérni, hogy az értelmiség teljes erejével vegyen részt a szooializmus építésében. A szövetség: az osztályliarc -nem osztálybéke. Természetesen mikor burzsoá nézeteik, szokásaik helytelen politikai elképzeléseik ellen harcolunk, akkor mini a szövetséges nézetei, # fe szokásai ellen lépüík fel, s ez határozza meg harcunk formáját, eszközét. EJiarc 0.é.|kftJ»..3. Iielves módon vivőit harc nélkül az értelmiség egy részével való ellentétünk nem oldódhat meg, sőt antagonlsztlkus ellentmondássá válhat. Természetesen a köztük lévő tudatos ellenség ellen más eszközzel lépünk fék Népköztársaságunk törvényei alapján járunk él. Éppen ezért azok, akik az értelmiséggel való/é^övétség szilárdabbá tételét a.helyes értelemben vett osztálvharc nélkül tafriák megvalósíthatónak, azok a szövetség..opjortitnLata. értelmégié.sével lemondanak a munkásosztály vezető szerepéről, ezzel arról is. hogy az értelmiség valóban egveniőiogu tagja legyen a társadalomnak. 8 jgy_Bejn_a. szQ.ciaiizmju^BÜéaCfiégllÍk. elő, 3L ' l p s_kii_4 Ez a réteg, számát tekintve, az összlakossághoz mérten kicsi. Nagyobbik része kisiparos, kisebbik része kiskereskedő. A városi kispolgárság a kapitalizmusban egzisztenciális helyzetéi tekintve a burzsoázia és a __ munkásosztály között <áU. Ugyanakkor a tőke centralizáció és koncentráció következtében erősen differenciált is. Ez az oka, hogy hol semleges, hol ellenséges, hol tamogatólag lép fel a munkásosztály harcával szemben, politikailag, anyagilag támogatja egy-egy megmozdulását (sztrájk, stb.) Politikai arculatát tekintve nagy vonásokban a következőket lehet mondani: Tőkeeüenes általában anélkül, hogy antikapitalizmusa következ_etes.JjajcQ8 anükapUalizmUP. lenne.. A társadalmi bajoktól szabadulni akar, főleg attól, hogy a proletariátus soraiba süllyedjen le, de ugy, hogy a kapitalizmus azért fentmaradjon. A kapitalizmusból általában csak azt utasitia eh ami őt proletárrá süllyesztheti, s fenntartja belőle mindazLmnj Mftlulaidpufts látót, biztosíthatja. Ellentéte van a munkásosztállyal is. mert nem q társadalom gazdaságLás. politikai struktúráját akarja gyökeresen átalakítani, nem a kapitalizmust akarja felszámolni, | _ Y3 __ • J _________ —' . - • - - —-re. ■ . f-re-...................... ^ — -----------------------------------------
