Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1961-12-28

w

,

: ."ri©'©'. ■+ ■

V '

. 1

i

■“ '5 "

Feltették még kérdésként: vajon milyen jogon kötünk mi békeszerződést a „kát német állammal, hiszen mi csatlósai voltunk Németországnak a második világháborúban.

A német kérdéssel kapcsolatban a propagandistáink megnyugtató választ * <. ■ .adtak. Az a tapasztalatunk, hogy ahallgatok erre a foglalkozásokra

alaposan felkészültek és aktivan resztvettek a vitákon. A kérdés napi-, rendre tűzése nagjö n időszerű volt és. nagy volt iránta' az érdeklődés.

A konferenciáknajf - bár nem volt még tananyag - másik fő témája az _

S2KP XXII. kongresszusának a személyi kultusszál"foglaíkozé vltaja voj.t# ;

’A viták az^alább'i kérdések körül alakultak ki: sok . helyen ugy”’”..

tették fel a kérdést, hogy miért hallgatunk a kinai kérdésről ás csak a kis Albánia problémájával foglalkozunk. Az albán kérdéssel kapcso - latban felmerült az is, hogy az albán diákokat Magyar-országról haza - küldtük ás a kínaiaktól megvontuk az ösztöndijat. Az egyik időszerű prop. konferencián, /ahol zömében kulturális területről vannak a pro-' pagandisták/ az albán kérdést ugy Vetették fel, hogy: "Vajon nem jelent a XXII. kongresszus bírálata Albánia belügyeibe való b.eavatko zást} A további segítségnyújtás, a kölcsönök beszüntetése nem áll-e szemben azzal az állásfoglalással, hogy a kölcsönöket nem kötjük politikai feltételekhez ? Hiszen Albánia tagja a varsói szerződésben résztvevő és a KGST-ben résztvevő országoknak." Az a véleményünk, hogy a párttagok sorában is az albán kérdésnél sok az értetlenség ás meg nem értés. Felvilágosítást kértek arról több helyen, hogy a XX# lcongreszszuson miért nem volt szó Vorosilov el.vtárs magatartásáról.

A magyar munkásmozgalom története konferenciákon sokat foglalkoztak a szektarianizmus, dogmatizmus és a revizionizmus elleni harc kérdé - seiveli A vita középpontjában az állott, hogy szektás.talajról nem lehet eredményesen harcolni a revizionizmus ellen#

Ezeken- a vitákon kiderült, hogy sok elvtársunkban sem elég tisztázott to 9 szektarianizmus értelmezése, a különböző hibák elkövetése# Több helyen elhangzott olyan álláspont, hogy a szektásság szemben a revizi - onizmussal - amely ideológiai politikai irányzat-csupán hibás munka - stílus. Az egyik propagandista /Koós Géza alezredes élvtárs MHS-ből/ . azt állította, hogy*■ szerints Sztálin hibája csupán abban állrtt /ezt most tanulta így a- Zrinyi Akadémián/, hogy a gyakorlatban alkalmazta' rosszul a marxizmust-leninizmust. Általában sikerült tiszaznl, hogy a személyi kultusz főoka szubjektív jellegű, nem törvény szerű velejái^ a szocializmus építésének. A személyi kultusszal kapcsolatban azt is tisztázták, nogy ez nemcsak a szekta.sságga 1, hanem a revi zionizmussal is összefügghet.

A személyi kultusszal kapcsolatos kérdáseke-t ugy latjuk nem mindenhol sikerült megnyugtatóan lezárni, s egyik feladatunknak tekintjük, hogy a XXII. kongresszus anyagainak tárgyalásánál elvileg ezo'áge a kérdé - sekre visszatérjünk.

! ..

M íb _j

I - ■ — . . ' - ■ re--------------re . ■ ^ ■ _ . . . . . . . _ .

w * — --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------