Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-01
- 15 - fa JY ■ * ¥ 4 ». i Ebben a harcban az értelmiségnek jelentős szerepe van. Értelmiségünk jelentősebbik része . azonban még nem marxista, de nem is ellensége a szocializmusnak. Csak egy minimális része áll élesen szemben társadalmunk törekvéseivel. Az értelmiségnek szocializmust épitő társadalmunk jelenlegi szakaszában, a szocializmushoz való viszonya egyre szilárdabb, s ideológiai téron is egvre többen teszik magukévá a marxizmus-|eninizmust. Különösen a szocialista társadalmunk két alapvető osztályából származó értelmiségiek. Ez a folyamat az alapvető. Ezt nem látni, s nem venni észre, komoly hiba forrásául szolgálhat az értelmiséggel való kapcsolatunkban. Másrészt lebecsülését is jelenti a szocializmus eszméi hatásának. Természetesen az értelmiség fejlődése nem spontánul megy végbe. Őszinte, nyilt oszmei polémiát tesz szükségessé azokkal, az értelmiségnél fokozottabban megtalálható, burzsoá nézetekkel szemben, amelyek az alapveló folyimut kibontakozását hátráltatják. , , ...... . , m fa Tehát az értelmiséggel való szövetség formá ja és tartalma: egyiittmöködés a szocialista társa- • dalom felépítésére a szocializmus minden területén: a temetés*, a kulturforradalóm_jnegYaIósJtá.= sa terén és nvik eszmei harc az ezt gátié, az értelmiségiek egy részénél megtalálható tényezőkkel szemben. Az értelmiség nem marxista, de nem is ellenséges részével való ellentétünk, népen belüli ellentétbe^ tartozik. így az osztályharc módszere, eszköze velük szemben itt is más, mintha antagonisztikus ellentmondás állna fenn. Hogy az értelmiség jelentés részével való ellentét a népen belüli ellentéthez tartozik, az az értelmiségnek társadalmunkban elfoglalt helyéből ós szerepéből következik. Ez az ellentét megszűnik, mikor az értelmiség ezen része átnevelődik. Ez a folyamat természetesen nem máról-holnapra következik el. Ez a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi szakaszának egyik lényeges, megoldható problémája. Nyilvánvaló, hogy a marxista értelmiséggel - tehát az értelmiség e részével - nincs ellentétünk, (Itt jegyezzük meg, hogy a régi ós uj értelmiség fogalma, ahogyan mi ezt értettük, nem helyes, Uj értelmiségnek azt kell tekintenünk, aki marxista-leninista világnézetet vall. Az uj értelmiség közé nemcsak a népi demokrácia neveltjeinek egy része, (és nem egésze) hanem ,j| azok is ide tartoznak, akik már népi demokráciánk előtt Is az értelmiségi réteghez tartoztak, _ de az idők folyamán marxistává, szocialistává nevelődtek. A problémák elkerülése végett az a fogalom használat a helyes, hogy marxista értelmiség ós nem marxista értelmiség.) A magyar értelmiség döntő többségének útja rendkívül zegzugos volt. Sok olyan reakciós hatás érte hosszú időn keresztül, amely megnehezítette, hogy zömében a társadalom haladó áramlataihoz csatlakozzon, A magyar társadalom politikai struktúrája gátló tényező volt 1807-től 1943-ig - a forradalmak időszakát kivéve - abban, hogy a néphez a haladást képviselő osztály: a munkásosztály ós parasztság osztályharcálioz, mely egyben hazafias harc is volt, megtalálja az utqt. Az értelmiség származása, összetélele is közrejátszott ebben, mert jelentős részben, legalábbis az értelmiség felső rétege, olyan osztályokból jött, melyeknek politikai hagyományai regresszív erőként hatott politikai arculata kialakításában. De ez nem jelentette, hogy a magyar!értelmiség . ______________ «r " ,y . . „ . i . .... ,
