Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-01
T *r ~ ’-mmmmmmmmmm. . »i—i :.;'í | ' ' .-»•■■. ■ ... i \ 1 ■ ■ / / sí > . f- 13 -- zetet kell teremteni, hogy be tudjanak Illeszkedni a társadalomba. Ezt olyan feltételek között kell lehetővé tenni, amely nem sérti a szocialista társadalom érdekeit, s amely nem sérti a volt ellenség emberi önérzetét. Ezek azok a történelem politikai körülmények, amelyek a "lenihi hármas jelszó* más alkalmazását .tette szükségessé hazánkban jelenleg, mint ahogy a szovjet körülmények között alkalmazták. Ezek azok a körülmények, melyek az osztályharc más formáját, és nem az osztályai harc feladásét eredményezték a kulák kérdésben, a szooializmus építésének e jelenlegi sza^ kaszában. Nem liberalizálódást, nem a "lenini hármas Jelszó* Jobboldali eltorzítását jelenti ezf hanem a lenini hármas jelszó alkalmazását a konkrét magyarországi körülményekre. * ■ I ■ te-Az osztályba?ónak különböző eszközei, módszerei, formái vannak. Nemcsak az erőszakos, adi minisztrativ eszközök alkalmazása jelent osztályharcot. Csak ezt elismerni osztályharcnak, az y osztályharc lényegének a meg nem értését jelenti. Leuin azt tanítja, hogy a proletárdiktatúra nemcsak véres, vértelen, érőszakos ós adminisztratív, hanem pedagógiai harc is. A proletariátus osztályba? :u nem harc az osztályharoórt önmagáért. Az osztályharc mértékét, eszközeit, formáit, a proletariátus számára, a szembenálló erők eszközei, ezek mértéke, ellenállásának módszerei határozzák meg. A mezőgazdaság szocialista átalakításéért folytatott harcban pártunk a lenini hármas Jelszót alkalmazta, amely annyiban különbözik a szovjetunióból! gyakorlattól, amennyiben a faluban végbemenő politikai változások következtében az osztályliarc más módszerét alkalmazzuk a jelenlegi szakaszban a volt kulákokkal szemben, amely azonban éppúgy az egységes paraszt ' osztály kialakulásához, a szocialista termelési viszonyok megteremtéséhez vezet el falun, mint ahogy a Szovjetunióban más történelmi tényezők között, más - akkor az osztályharc szükségszerűen élesebb eszközeivel, módszereivel vezetett el. Ebből következik az is, hogy a termelő- / szövetkezetbe lépett volt kuláköt szövetségesünknek tekintjük, ha a szocialista erkölcs és szocialista politikai célok alapján végzi munkáját. Jelenleg mezőgazdaságunkban a szocialista szektor 77 ?ó, ami azt jelenti, hogy egy olyan — ” folyamat kibontakozásáról van szó, amely már most a falu döntő többségében uralkodóvá tette a szocialista termelési viszonyokat - annak ellenére, hogy sok tennivaló van még ezen a téren - amely lényegében majd a falu egészére kiterjed. A termelőszövetkezeti parasztság megerősödésével a munkás paraszt szövetségben a termelőszövetkezeti parasztsággal való szövetség vált döntővé, elsődlegessé. Más dolog az, hogy a termelőszövetkezeten belül bizonyos különbséget teszünk a káderpolitika szempontjából, főleg a volt kulák szerepét és helyét illetően. Ezt az osztályliarc követeli meg, mely a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztok különböző történelmi fejlődéséből következik. E témánál jegyezzük meg, hogy nagyfokú türelmetlenség és meg nem értés tapasztalható az üzemekben a kétlakiakkal szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elvtársak egy része Aj J i ,
