Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-01
' ' T" ii., -- 6 - ! i; talizmus megdöntésében a marxizmus klasszikusai a proletárforradalmat objektív tényezőként határozták meg. Dé a proletárforradalom nem akkor következik be, amikor már osak két osztály létezik, 8 a középrétegek, vagy a proletariátus közé süllyedtek le, vagy a burzsoázia osztályába emelkedtek fel. így a proletariátus páriának, ha valóban forradalmi párt akar lenni, agiltiMiábM a középrétegekkel számotok. kfelL Jjtélkül a-Mgltaárforradalpjq győzelme jtsag Aki a burzsoáziát úgy tekinti, mintha a burzsoázia, mint uralkodó osztály egyedül állna, « egyedüli ereje lévén uralkodna, az mélységesen téved A burzsoázia tényleges uralma többek között abban van, hogy a középrétegeket maga me|lé állitotta, illetve közömbösítette. Alihoz, hogy a tőkés rendszert megdönisék, ahhoz az szükséges, hogy a burzsoázia szövetségeseinek egy részét, a burzsoázia tartalékát a munkásosztály saját oldalára áliitsa, bevonja a tőke elleni harcba, vagy semlegesítse. Ennek a lehetősége azért van meg, mert a burzsoá hata- ^ lom, a burzsoá társadalom társadalmi- termelési törvényei szükségszerűen abba az irányba hatnak, amely a középrétegek nagyobbik részét potenciálisan, majd valóságosan is a munkásosztályhoz. közelit! s a kibontakozó forradalmi folyamatban szövetségesévé is teszi, másik részét pedig semlegesíti. Ez azonban nem spontánul megy végbe. E szövetség megvalósításáért, illetve a rétegek egy részének semlegesítéséért harcolni kell, mert más tendenciák is hatnak, melyek ennek megvalósulását akadályozzák is. Ez a proletariátus osztályharoának a lényege a proletárdiktatúra szubjektív feltételeinek 0 megérlelődése idején. Tehát a burzsoázia elleni prolatárosztályliarc egyenesei} feltételezi, szíjkséaessé teszi a szövetségesek megnyerését. Tehát nem vagy proletárosztályhare, vagy szövetség, hanem maga a proletárosztályharo tartalmához, lényeges összetevőjéhez tartozik a szövetség megteremtése a tőke ellen. Ebből következik, aki,* a; proletárosztályharcot úgy fogja fel, mint a szöyetsógesek fe megnyerése nélküli harcot, aki két különböző dolognak fogja fel, az nem éfU a proletárforradalom, a proletárdiktatúra feltételeinek a kérdését, s az szükségszerűen tévútra jut, Mi a helyzet a proletárdiktatúra időszakában, amikor a szocializmus alapjai teremtődnek meg? A két fő erő; a munkásosztály, mely a hatalom trtjtfokosa, és a dolgozó parasztság, amely e|r ismeri a munkásosztály vezetését. De a két fő ejrőn kívül más erők |s létezne}; az olyan szövetségesek, mint az értelmiség és városi kispolgárság, a megyeri, volt uralkodó osztály, ilietye osztályok tagjai, stb, Az igaz, hogy Lenin a szocializmus megvalósítása szempontjából a közópparar.ztsággal kapcsolatos irányvonal kidolgozásakor a kózépparasztsággal való yiszony rendezését jelölte meg a döntő kérdésként, de lényeges feladatkén! jelölte meg olyan rétegek megnyerését is, akik hosszú időn keresztül voltak a volt uralkodó osztályok tartozékai, de nem tartoztak a kizsákmányolóklioz, s akik a hatalomért folytatott harc idején erősen ingadoztak, nem támogattak a proletariátus harcát, Ezek a rétegek helyzetük, a társadalomban elfoglalt helyük következtében megnyerhelők, a proletariátus szövetségeseivé válhatnak és válnak |g. 1+L 1 :l \ re”.............. ................-. ”■ ' V rtifelÉwrf " "ni ‘réi'itaMMiiwMMta'' _______________________________________. tt ____te____________________________tt_________________--------------------ifr—-----------------------------------------------------------------' ■ " ■ ■ I . . .... ......................................................................................................................................
